Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
Mellékletek
„Göröngyös úton...” 10. melléklet A Bajcsy-Zsilinszky Társaság meghívója és helyzetértékelője az 1989. december 1-jei közgyűlés előtt345 Három és fél éve már, hogy a gorbacsovi nyitás hazánkban is várható pozitív hatásának lehetőségét felismerve, 1986 májusában olyan nyíltan ellenzéki szellemű politikai Társaság alakult Budapesten, amely névadója szellemi, erkölcsi és politikai örökségének felvállalása mellett már alapító nyilatkozatában hitet tett minden józan társadalmi, politikai és gazdasági reformerő összefogása mellett. Felemelő esélyű, de tragikus kimenetelű múltunk - 1945-46 és 1956- tanulságaiból okulva ennek az összefogásnak szükségességét hangsúlyozta nemcsak saját, egyre nagyobb visszhangot kiváltó sikeres rendezvényein, ahol a Társaság hangadóin kívül szót kaphattak Pozsgay Imre és Für Lajos, Mécs Imre és Bíró Zoltán, Bihari Mihály és Rácz Sándor, Király Zoltán és Csurka István, Csoóri Sándor és Konrád György, Kéri Kálmán és Benda Kálmán- és még hosszan lehetne a sort folytatni -, hanem későbbi években rendre létrehívott ellenzéki szervezetek, majd pártok - MDF, Hálózat majd SZDSZ, Kisgazdapárt és FIDESZ - bölcsőinél is. Az európai helyzet realitásaiból kiindulva a széles körű nemzeti összefogás szükségességet hirdette a Társaság a monolitikus párturalom megingása majd széthullása nyomán létrejött jobboldali párbeszéd idején is. így egyik kezdeményezője, majd alapító tagja lett előbb az Ellenzéki Kerékasztalnak, majd később a reformtörvényeket előkészítő háromoldalú tárgyalásoknak, amelynek határozatait aláírásával vállalta, s amelynek eredményeként születtek azok a sarkalatos törvények, amelyek demokratizmusunk további fejlesztéséhez alapvetően szükségesek. Most az egyre élesedő pártharcok, a közeledő országgyűlési választások előtt a többi politikai szervezethez hasonlóan számot kell adnia tagságának és barátainak az elmúlt esztendőkben megtett útról, arról, hogy a felgyorsult politikai események és a sajnos számos alapvető kérdésben megosztott ellenzéki erők között milyen helyet kíván elfoglalni, milyen szerepet kíván betölteni. Vállalja-e egy új párt megalakításával az amúgy is felaprózódott ellenzéki erők további megosztásának kétes szerepét - bár így részesülhetne a pártoknak kijáró kormánytámogatásból - vagy a hozzá közel álló nemzeti erőkkel összefogva továbbra is abban látja az egyetlen lehetőséget az országot fenyegető politikai és gazdasági csőd elkerülésére. 345 Magyar Nemzet, 1989. 11. 29. 5. 304
