Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
A BZST képviseletében
A BZST képviseletében Az elfogadott törvény végül így szólt: „7. § (1) 1990. május 2-án ismét elkezdődött az 1944. december 21-e és 1990. május 2-a között elkövetett és az elkövetéskor hatályos törvényekben meghatározott azon bűncselekmények büntethetőségének az elévülése, amelyeket az 1978. évi IV. tv. 144. § (2) bekezdése hazaárulásként, 166. § (1) és (2) bekezdése szándékos emberölésként, 170. § (5) bekezdése halált okozó testi sértésként határoz meg, ha az állam politikai okokból nem érvényesítette büntetőigényét. (2) Korlátlanul enyhíthető az (1) bekezdés alkalmazásával kiszabott büntetés 2. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke; Szabad György, az Országgyűlés elnöke.”251 Hogyan, miért, s milyen érveléssel lehetett a törvényt alkotmányellenesnek minősíteni? A törvény kihirdetését hiúsította meg az 1992-es alkotmánybírósági döntés. Az Alkotmánybíróság 11/1991. (III. 5.) AB határozatával megsemmisítette a kommunista önkényuralomtól megszabadult európai térség első felelősségre vonási törvényét, részletesen kifejtve, hogy az elévülés nyugvására alapuló, bármilyen hasonló megoldású törvényt ugyanúgy megsemmisít. Tekintettel arra, hogy az időmúlás szerepét megkerülő, az időmúlás ellenére üldözhetősé- get kimondó bármilyen törvény alkotmányellenessége világosan kiolvasható volt a határozatból, a hozzáértők számára egyértelművé vált, hogy - legalábbis egy jelentős időre - megpecsételődött az önkényuralmi bűnösök felelősségre vonásának ügye. Roma locuta causa finita.252 Ide kívánkozik Hans-Heinrich Jescheck professzornak, a freiburgi Max Planck Nemzetközi Jogi Összehasonlító Kutatóintézet örökös igazgatójának már a magyar törvény megsemmisítése után, 1992 áprilisában írt leveléből következő néhány mondata, amely a német jogban honos jogi alaptételekre 251 Törvény az 1944. december 21-e és 1990. május 2-a között elkövetett és politikai okokból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetőségéről. A dokumentumot közli még: Magyarország politikai évkönyve, 1992. Szerk.: Vass László, Sándor Péter, Kurtán Sándor. Budapest, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 1992, 524-563. 252 Az úttörőnek szánt, de végzetesen tévesnek bizonyult határozat alapjainak közvetett és közvetlen elfogadás nélkülisége Európában általános, az angolszász jog pedig főbenjáró ügyekben nem ismer elévülést. Lásd: „A múlt feldolgozása a jogállam eszközeivel" Jogtudományi Konferencia előadásgyűjteménye. (1992. május 15—16., Gellért Szálló) Budapest, Konrad Adenauer Stiftung Budapesti Képviselete, 1992. 193
