Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
A BZST képviseletében
„Göröngyös úton.. a nyomozást, később azonban ezt a nyomozást meg is szüntette, azért, mert az adott törvényhelyet az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette. A megsemmisítés tehát a népbírósági törvény különböző szakaszait érintette. Hogy mi történt a nyomozás során 1992. október 21-e, a nyomozás elrendelése és 1994. január 25-e, a nyomozás megszüntetése között, ismeretlen számunkra. Ennyi idő alatt igen komoly büntetőügyek nyomozását is le lehetett volna folytatni.240 1992. november 23-án felszólaltam a magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájában. Ebben a vitában a kormány által előterjesztett javaslattal szemben a Fodor András Bertalan képviselőtársunk által javasolt változatot támogattuk, s nem azt a megoldást, amely lényegét tekintve máig hatályos, illetve azzal megegyező szabályozás. Ez a jogszabály és joggyakorlat a súlyos válsághelyzetre hivatkozva minden mérlegelés nélkül megengedi a nőknek a magzat művi úton való elvetetését. 1993 májusában jelentős kérdésként vetődött fel - és az Ukrajnában manapság megnyilvánuló nemzetiségi jogtiprások miatt máig időszerű vita hogy a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti jószomszédság és az együttműködés alapjairól szóló 1991. december 6-án aláírt szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozatot az Országgyűlés megerősíti-e vagy sem, vagy napoljuk-e el határozatlan időre ennek a határozati javaslatnak a vitáját és megszavazását. A nézeteltérések alapja a szerződés második cikk második bekezdése volt, amely szerint a feleknek nincsen egymással szemben területi követelése, és ilyet a jövőben sem támasztanak. Ezt a kikötést Magyarország számára megalázónak, történelmi megalázottságára emlékeztetőnek ítéltük meg, de emellett számos más indokra is hivatkoztunk. Arra is hivatkoztam a vitában, hogy az ilyen kikötés jelenti elsősorban a szomszédos országok nacionalista erőinek felbátorodását arra, hogy megerősítsék a magyar kisebbségek nehéz sorsának további megszorítását, jogaik további megnyirbálását. Jelenti ez a kikötés azt is - mondtam hogy a határon kívül élő nemzetrészek a lemondás gesztusaként értelmezik, úgy gondolják, hogy a szerződéskötő Magyar Állam lemondott a határon túli magyarok hatásosabb támogatásáról." 240 Dr. Zétényi Zsolt-dr. Fekete Gyula-dr. Bogdán Emil: Büntetőfeljelentés a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének (1992. október 12.); A legfőbb ügyész helyettesének tájékoztatása a nyomozás elrendeléséről (1992. okt. 21.); Nyomozást megszüntető határozat (1994. január 25.). In: dr. Zétényi Zsolt: Mi a teendő a múlttal? Beszédek, cikkek, interjúk, 1989-1994. Salgótarján, Nógrádi Nyomda, 1994, 464-467. 184
