Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
A BZST képviseletében
„Göröngyös úton.. és érdeklődést saját elszakított részei iránt, akkor nem fogja megkapni a támogatást külföldről sem. Éppen ezért nekünk itt minden lehetséges alkalommal szóba kell hozni, konkrét intézkedéseket kell követelni, kérnünk és várnunk, amelyeket jó szívvel várok és biztos vagyok benne, hogy ebből a szűkszavú programból egy tág intézkedési terv születik majd meg. ” Három évtized után olvasva e sorokat, felfedeztem a született „kormányon belüli ellenzéki magatartást”, amely azonban nem öncélú, hanem szükséges és indokolt volt. Már ekkor idéztem Bajcsy-Zsilinszky Endre szavait, aki 1942-ben azt mondta: „Bölcsen tudja nemzetünk Szent István óta, hogy ezek között a népek között, sőt, jórészt ezekkel együtt kell és a reális erőviszonyok szem előtt tartásával kell megfogalmaznunk nemzeti céljainkat, hogy államunk betölthesse európai hivatását.” Felszólaltam az alkotmánymódosítás vitájában, majd Magyarország címerének kérdésében 1990. június 18-án. A kérdés előzetes huzavona után az volt, hogy a végül szavazásra bocsátott két címerváltozat közül az „A” változat, az úgynevezett korona nélküli Kossuth-címer, vagy a „B” változat, a történelmi koronás címer mellett teszi le szavazatát a képviselő. Már ebben az időben világosan tudtam - bár le nem írtam -, hogy a Szent Korona, amint ezt évszázadok óta tudták a magyarság legjobbjai, a magyar állam és nemzet szuverenitásának megtestesítője, s így elsőrendűen nem a királyság államformáját, hanem az alkotmányos szuverén magyar állam főhatalmát jelképezi. Végül sikerült elfogadtatni a történelmi koronás címert számos, azóta is, de szerencsére egyre ritkábban olvasható ironikus és szarkasztikus baloldali kifogás ellenére. E felszólalásomat azzal fejeztem be, hogy „különös tekintettel vagyok arra, hogy ennek az alkotmánynak egyetlen paragrafusa sem fog élni akkor, amikor a címer és a zászló még mindig élni fog ebből az alkotmányból egy másikban. Éppen ezért ajánlom az Önök figyelmébe és pártolásába a történelmi címert." Jóslatom beteljesült: a történelmi címer változatlan formában megjelenítést kapott, s államcímerként jelent meg a 2011. évi Alaptörvényben, amely alkotmányos súlyának megfelelően szól a Szent Koronáról. Felszólaltam a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása során, továbbá a kárpótlási törvény általános vitájában. Interpellációval fordultam 1991. április 9-én az igazságügy-miniszterhez, a pénzügyminiszterhez és dr. Horváth Balázs tárca nélküli miniszterhez a magyar-csehszlovák lakosságcsere kárvallottjainak kárpótlása tárgyában. A közel százezres tömegű kárvallott kártalanítását célzó interpellációra május 21-én kaptam választ. Nem történt érdemleges intézkedés. Később a Fidesz-kormány tervezte kárpótlási 182
