Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
A Társaság nagy pillanatai
„Göröngyös úton...” valamint a szószóló intézménye. A bizottság a munkásőrség vonatkozásában még a szeptember 13-i ülésén is csak abban jutott megállapodásra, hogy „a tárgyalófelek bizalomerősítő intézkedésként fogják fel, ha a munkásőrség megszünteti a fegyveres gyakorlatait, a közrend és közbiztonság védelmében való közreműködését, és fegyvereit a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá helyezi”. Ugyanitt sikerült az EKA javaslatára közös álláspontot kialakítani a társadalmi béke megbontására irányuló kísérlet meghatározásában. A politikai egyeztető tárgyalások első szakaszát lezáró 1989. szeptember 18-i megállapodás az 1/6. számú bizottság munkája nyomán fogadta el a békés átmenet meghatározását, a tárgyalások résztvevői személyes sérthetetlenségének biztosítékait, a munkahelyi politikai diszkriminációk tilalmát, a rendőrhatósági kényszerintézkedések alkalmazásának az átmeneti időszakban történő felfüggesztését. A bizottságtól a tovább folytatandó munka során megegyezést várt a három tárgyalófél olyan, még nyitott kérdésekben, mint a közszolgálati törvény, a munkahelyi diszkriminációnak a Munka Törvénykönyvében történő megtiltása, a munkásőrség átalakításával kapcsolatos kérdések, valamint a politikai kérdések erőszakos megoldásának kizárása. Ezt követően a munka- bizottság 1989. november 8-ig még négy ülést tartott. Az Igazságügyi Minisztérium 1989. szeptember 22-i keltezéssel véglegesítette alkotmánymódosító javaslatát, amely már tartalmazta a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg birtoklására vonatkozó tilalmat, illetve a fegyveres erők és a rendőrség depolitizálására vonatkozó rendelkezéseket. Amikor pedig 1989. október 11-én utoljára került a bizottság napirendjére a munkásőrség kérdése, már végleges formát öltött az annak megszüntetéséről szóló azon javaslat, amelyet az Országgyűlés október 20-án az 1989. évi XXX. törvényként fogadott el. A bizottság feladata főként az egypárti hatalmi viszonyok közepette kialakult hatályos jogrendszer politikai és ideológiai egyoldalúságainak felszámolása volt - nem a jövőben, hanem haladéktalanul. Az ezekkel kapcsolatos tilalmak felállítása, önkényuralmi, visszarendeződési folyamatok, törekvések irányának kizárása jellemezte tevékenységét. A tárgyalások biztos hátterét nyújtotta azzal, hogy folyamatosan dolgozott a résztvevők sérthetetlenségének minél hatékonyabb szavatolásán. Másrészt társadalomlélektani jelentősége is volt egy olyan bizottság működésének, amelynek meghirdetett és elfogadott feladata volt, hogy jogi garanciákkal kizárja a demokratikus átalakulási folyamatból az erőszakos megoldásokat. 150