Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
A Társaság nagy pillanatai
„Göröngyös úton...” változást célzó szándékaik töretlenek maradnak-e, nem kerekednek-e felül diktatórikus, visszafordító erők. Ez utóbbi cél - az erőszakos visszarendeződés megakadályozása, a jó irányú folyamat erősítése - vezette minden ténykedésemet az adott szűk keretek között, hiszen a hatalom az ellenfél kezében volt. Ezt a szándékot és törekvést képviseltem az Ellenzéki Kerékasztalban Vigh Károllyal és a részünkről kijelölt szakértőkkel együtt. Tettük ezt a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalás plenáris ülésén (a politikai deklaráció színterén), a tárgyalások közép- (a politikai egyeztető bizottságban) és szakértői szintjén mind a politikai, mind a gazdasági munkabizottságokban. A második céllal kapcsolatban leszögezendő: a plenáris ülésen - de ezt megelőzően az EKA-tárgyalásokon is - az volt a meghatározó helyzet, hogy a gazdasági és szociális válság leküzdésének stratégiai feladatairól politikai szinten nem esett, nem eshetett szó. Tárgyalások azonban zajlottak a gazdasági és szociális válság kérdéskörében mind a középszinten (gazdasági és szociális bizottság), mind pedig szakértői szinten (gazdasági munkabizottságok). Ez utóbbi tárgyalások teljes sikertelenséggel végződtek. Ez szinte szükségszerű volt, hiszen a tárgyaló felek tudták, hogy a gazdasági kérdésekben való megegyezés nem feltétele a megállapodásnak, mert az Ellenzéki Kerekasztal politikai változásokat akart. Ebben a helyzetben az volt a várakozásunk, hogy az átmeneti időszakban nem történnek visszafordíthatatlan változások, s hogy a szabadon megválasztott Országgyűlés minden kötelem nélkül, szuverén módon dönt a politikai és gazdasági kérdésekben, beleértve az Alaptörvény megváltoztatását, új Alaptörvény meghozását, gazdasági és szociális intézkedéseket, illetve törvényeket. A helyzet lényegét fejezte ki Antall József vélekedése, miszerint a gazdasági és szociális kérdések részletes napirendre tűzése és az ebben való megegyezés feltételeként való szabása felborítaná az egész tárgyalási folyamatot, mert a résztvevők nézetei ezekben a kérdésekben több irányban eltérnek. Minden szinten igyekeztem úgy képviselni a BZST-t, s ezt a szellemiséget és politikai törekvést érvényesíteni, amelyet a névadó általam ismert munkássága, szellemalakja sugallt. Megmutatkozott ez az igazságossággal kapcsolatos megnyilatkozásomban, hiszen már 1989-ben szorgalmaztam az - akkor még elsőrendűen vagyoni jellegű - elszámoltatást. A névadó szellemisége volt jelen a Jurta Színháznak abban a vitájában, amely az alkotmányosságról zajlott, s ahol használtam Zsilinszky „vissza a magyar történelemhez, az ezeréves önkormányzatisághoz” szavait. Azaz a történeti alkotmányosságnak ha nem is a helyreállítását (mert ez nagyon távol állt az akkori közegtől, beleértve a 146
