Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
A Társaság nagy pillanatai
A Társaság nagy pillanatai az Olvasó a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság keletkezési körülményeiről és a tüntetésben játszott szerepéről.190 Dr. Töttössy Istvánná óriási szerepet játszott a menekültek segélyezésében és az erdélyi magyarok témájával való foglalkozásban. Az ő visszaemlékezéséből érdemesnek tartok egy hosszabb részletet közölni: „Mű már valahogy kevesek emlékeznek az 1988. június 27-i erdélyi falurombolás elleni tüntetésre. A tüntetés egyik főszervezője volt a BZSBT a Török utcai Borozóban. A nagyszerű szervezésre több mint százezer ember mozdult, s valószínű keveseknek tűnt csak fel, hogy a rendezett sorokat nemzeti karszalagos rendezők zárták mintegy biztosítékul, hogy provokátorok ne férkőzzenek a tüntetők közé. Vajon ma hányán emlékeznek a szalagok készítőire, a hajdani »Telekis« diákokra? Egyáltalán a szervezőkre, a szervezőket közvetlenül segítőkre, egyáltalán azokra a félve megtett első lépésekre? 1988-ban a lélek- és faluromboló román vezetés elől menekülők itthon találtak oltalomra. [...] Az oltalomszervezésben nem kis szerepe volt a BZSBT-nek. Menedékbizottságot alakított, s felvette a kapcsolatot azokkal a szervezetekkel, egyházakkal, a hivatalos hatalommal, kik a tarthatatlan helyzetre kerestek megoldást. Közvetített, segített. Jövőt épített, ugyanis a román diktatúra elől menekülök között számos gyermek is volt, csecsemőkortól a fiatal felnőtt korig, akikről gondoskodni kellett. Természetesen klasszikus értelemben vett menekülttábor nem létezett, az itt tartózkodók barátoknál, ismerősöknél, illetve megszervezett keretek között családoknál kerültek elhelyezésre. A gyermekek helyzete több szempontból is kiemelten fontos volt. A BZSBT keresett és talált is megoldást a gyermekek iskolai problémáira és a nyári időszakra. Az iskolák legtöbbje őszinte szeretettel fogadta az erdélyi gyerekeket. A Teleki Blanka Gimnáziumban szerveztek felzárkóztató korrepetálásokat, egyéni korrepetálásokat vállaltak, elsősorban matematikából, hiszen a két országban nem azonos tanterv szerint tanítottak, s valójában vonatkozott ez minden tantárgyra. Ma már csak mosolyt és némi dühöt vált ki az emberből, ha olvassa a korabeli buzgó III/III-as jelentést, hogy a »Történész fedőnevű tanárnő nacionalista szellemű foglalkozásokat kíván szervezni a Romániából áttelepült gyermekcsoportok részére a Teleki Blanka Gimnáziumban«, hiszen ez épp matematika felzárkóztatást jelentett. Szerencsére a nagyszerű igazgató, Wesselényi Albert nemcsak engedélyezte a korrepetálást, de maga is vállalt egyéni felzárkóztatást is. Természetesen 190 Házi Balázs-Jónás Róbert: Elmaradt nemzeti minimum. Interjú Kiss Gy. Csabával és Zétényi Zsolttal. Rendszerváltó Archívum, 2018/2, 43-49. 137
