Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
Bevezető szavak
Bevezető szavak 44. helyén Töttössy Istvánné, 45. helyén Kováts Ferenc szerepelt képviselő- jelöltként.2 Mindnyájukat a Bajcsy-Zsilinszky Társasággal kötött megállapodás alapján vették fel a listára. A választások eredménye szerint a Társaság legelső helyen szereplő tagja kapott képviseletet a törvényhozásban, a Magyar Demokrata Fórum országos listájáról. A Társaság döntése alapján, dr. Vigh Károly támogatásával tehát én voltam az a személy, aki az Országgyűlésben az országos listán képviselői mandátumhoz jutva lehetőséget kaptam arra, hogy az egész nemzet érdekeit érintő kérdésekben hatással legyek a törvényhozás döntéseire, képviselve a magyar választók összességét és - nem közjogilag, de morálisan - a Bajcsy-Zsilinszky Társaságot. Az 1990-nel meginduló törvényhozási folyamattal párhuzamosan a Bajcsy-Zsilinszky Társaság nyomásgyakorló szerepe mérséklődött, egy-egy vitaestet még - bár már sokkal ritkábban, mint korábban - meg tudott szervezni, ám ténykedése főleg az elnök által írt levelek vagy általa továbbított állás- foglalások keletkeztetésére és közzétételére terjedt ki. A formálisan 2016-ban megszűnt szervezet valójában az ezredforduló után már nem játszott érdemi szerepet a magyar politikában. Az örökös tiszteletbeli elnök, dr. Vigh Károly halálával (2013) alvó állapotba került, s néhány év után az erre megszabott eljárási rend szerint megszüntette a bíróság. A Bajcsy-Zsilinszky Társaság fénykora az 1986. tavaszi alakulásától az erőszakmentes politikai átmenet jegyében működő Ellenzéki Kerekasztal tagságáig terjedően határozható meg. Az EKA tagjaként hallatta hangját az ún. Nemzeti Kerékasztal-tárgyalások minden (plenáris, közép- és albizottsági) szintjén. A békés politikai átmenet feltételeit, a szabad választásokat és a minden feltétel nélküli, új politikai rendszer létrejöttének állampárti szavatolását rögzítő, 1989. évi szeptember 18-ai megállapodás aláírója, előkészítésének tevékeny részese volt a Bajcsy-Zsilinszky Társaság. Az ún. Nemzeti Kerékasztal-tárgyalásokon, amint ismeretes, az Ellenzéki Kerekasztal volt a nemzeti és a demokratikus ellenzék oldala, szemben az állampárttal, illetve a harmadik oldalon helyet foglaló Hazafias Népfronttal és számos baloldali szervezetet tömörítő csoporttal. Ez a három oldal valójában csak kettő: az állampárt és társai egyfelől, valamint az Ellenzéki Kerekasztal másfelől hozta létre a leg- újabbkori Magyarország demokratikus, alkotmányos, jogállami létezésének kereteit. Békés átmenet volt ez, s leegyszerűsítése lenne a dolgoknak, ha a sötétség és világosság erőinek küzdelmeként tekintenénk erre a folyamatra, 2 Pártok országos választási listája. Magyar Nemzet, 1990. március 2., [6-7.] 6. 11
