Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
A Társaság - belülről
„Göröngyös úton...” szervezetek támogató nyilatkozatát is mellékelte. Ezt a szervezést Zété- nyi Zsolt végezte. Az 1988-ban elkészült valamennyi szabályzatot az 1989 januárjában megjelent Értesítő már tartalmazta. Ekkor szavazták meg a programnyilatkozatot is, miután a választmány is foglalkozott vele és elfogadta. A Társaság az 1989. december 1-jei, önálló jogi személyként való megalakulásáról is határozó közgyűlését felvezető közlemény értékelte a társaság elmúlt éveit. (A Bajcsy-Zsilinszky Társaság közleményét mellékletben közöljük.) E közgyűlésen fogadták el az alapszabályt és a programnyilatkozatot. Az alapszabály két reprezentatív, jelentős hatáskörű társelnöki tisztséget létesített azzal, hogy a társelnököt helyettesei, azaz a Társaság elnökhelyettesi tisztségét betöltők helyettesítik, nemcsak akadályoztatása vagy kívánsága, hanem az elnökség ilyen határozata esetén is. Ez az alapszabály elismeri a tiszteletbeli elnök tisztségét is, ezen a közgyűlésen választották meg erre a pozícióra dr. Vigh Károlyt. A döntés előzményeiről néhány szót ejtenünk kell. Tekintettel arra, hogy Vigh Károly elnöki tisztségével számos esetben olyankor is élt, amikor véleményét nem egyeztette a vezetőséggel - talán azért is, mert nem mindig volt lehetséges -, a vezetőség hatáskörhiányt érzett, kész döntésekkel szembesült. Érlelődött az a gondolat, hogy az elnök képviseleti joga ne maradjon meg, mert azt korlátlanul gyakorolta, hiába volt számos, mindenkire kiterjedő utasítás a levelezés kezelésére, a kimenő levelek megfelelő nyilvántartására. így született a december 1-jei közgyűlésen az a döntés, hogy a vezetést társelnöki rendszerben látják el, s dr. Vigh Károly örökös tiszteletbeli elnöke a most már nem Baráti Társaságnak, hanem a Bajcsy-Zsilinszky Társaságnak. Tervünk a nyitás jegyében az volt, hogy egy szélesre tárt ajtajú demokratikus szervezetet hozunk létre, erősítünk meg, amely elutasítja a hatalmaskodás minden formáját. Akkori fogalmaink szerint a Társaság antikommunista és nemzeti irányultságú volt. A közgyűlésről a Magyar Nemzet tiszteletbeli elnöki - tartalmilag azonban a Társaság nevében hitelesen tett nyilatkozatot megjelenítő - interjúba foglalva számolt be. A bevezető így jellemezte a társaság korábbi szerepét: „E szervezet egyike volt azoknak, amelyek a monolitikus pártállam idején keresték annak a módját, miként érvényesülne és fejeződhetne ki Magyarországon a pluralitás, a polgári gondolkodás, magatartásmód és érték. A baráti társaságnak jelentős szerepe volt az úgynevezett alternatív szervezetek ön- szerveződésében...” Az interjúban Vigh Károly egyértelműsítette: a társaság úgy döntött, hogy politikai szervezetként kíván részt venni a magyar politikai 100
