Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
Gazdasági folyamatok
esztendő, amikor a szovjet birodalom végleg a mellett döntött, hogy Közép- Európát beilleszti gazdaságilag, politikailag és katonailag is a saját kommunista világrendszerébe. A birodalom érdeke volt, hogy Magyarország 1946. augusztus 1-jén a valutareformmal (a forint megteremtésével) lényegében kiszakadjon a világpiacból, amit csak szimbolikusan, de annál tragikusabban tudatosított az Európai Újjáépítési Tervtől való távolmaradás szovjet kívánságra. Ez a gazdasági függés negyven évre eltéphetetlenül hozzáláncolta Magyarországot és Közép-Európa nagy részét a szovjet birodalomhoz. Döntő kérdés volt a föld tulajdonjoga. Ez volt ugyanis az egyetlen terület, ahol még nem jutott kizárólagossághoz az államszocializmus, államkapitalizmus. Sőt, politikai okokból 1945-ben földosztást hajtottak végre. Ez azonban csak átmenetnek szánt gesztus volt. 1948-ban hozzáfogtak a föld mint magántulajdon likvidálásához („kollektivizálás”, „kolhozosítás”). Keserves küzdelem volt elképesztő hullámokkal: ennek fázisai a földosztás, erőszakos kollektivizálás, „kuláküldözés” - a Nagy Imre fémjelezte enyhítések, 1955-ben újabb roham a parasztság ellen, 1956-ban a termelőszövetkezetek gyors szétesése, 1958-61-ben a végső roham, s végül 1967-ben a „termelőszövetkezeti földtulajdon” létrehozása, a parasztság egy részének jogi kisemmizése voltak. 1988-90 között már elkezdődtek azok a gazdasági folyamatok, amelyek éppen ellentétesen, az államszocializmus (államkapitalizmus) helyébe a magánosítást, a privatizációt és ennek szervezésére a szabad piacgazdaságot állították. Ez nyilván a legszorosabb politikai felismeréssel függött össze, amelynek lényege az volt, hogy az a gazdasági rendszer, amelyet 1945^19 között kiépítettek, életképtelen. A felismerést gyorsították a globalizmus irányából jövő egyre határozottabb gazdasági és politikai igények. A privatizáció egészen 1998-ig, de lényegében 2010-ig elsőrendű prioritást élvezett. E folyamatok részletes elemzésére később térünk ki, de megállapítható, hogy kiváltképp azon a módon, ahogy az 1988 és 1998 között lezajlott, a magyar nemzetgazdaságot éppen úgy kiszolgáltatta a birodalmi igényeknek, mint történt ez az ellentétes folyamatok eredményeként 1945^19 között. Sőt, Két rendszerváltás Magyarországon_______________________________ 60