Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
Szuverenitás, határok
Krím-félsziget orosz annektálása, kelet-ukrajnai polgárháború stb.). A glo- balizmus fő centruma egyelőre elég erős, hogy kordában tartsa vetélytársait, elsősorban Németországot. De Németország is elég erős, hogy kordában tartsa európai érdekövezetét (amely megingott a görög válság révén, de úgy tűnik, mégis kezelni tudja). A globalizmus fő centruma nem tudja megakadályozni Németország energetikai monopóliumát Európában. Szeretné és erős nyomást is gyakorol (TIPP), de az orosz-német titkos érdekszövetség (utalunk 1934-1941-re) egyelőre erősebb. Németország képes volt leállítani atomerőműveinek többségét,55 és ezt meg sem érezte a német gazdaság. Szerepe van ebben annak, hogy a világon talán a legelöl járnak a szél-, nap-, víz-, bioenergia termelésében. De ez egyelőre csak a látszat. A tény: a vezetékek, amelyek megkerülik Ukrajnát, sőt az Európai Unió más államait is (a balti államokat), így „magánügynek” minősülnek. Mindez azt jelenti, hogy jó esetben Magyarország Németországból kap majd energiát (reméljük, nem tudják megakadályozni a paksi bővítést), s immáron teljes egészében, energia- és termékszerkezet szempontjából is - mint hajdanán, az 1950-es években a Szovjetuniótól - fog gazdaságilag, s ennek következtében politikailag is függni. Mondhatnánk, hogy legalább egy magasabb nívótól, de ez önbecsapás lenne. Számunkra csak az alacsonyabb rendű munka marad ebben a vízióban. Ezért is a több lábon állás elsőrendű érdeke a magyar gazdaságnak. A két vizsgált sorsforduló ebből a szempontból a dolgok mélyén komoly és komor hasonlóságot mutat. Kiút, mint láttuk 1945-48 között nem volt. 1990 után sem lesz? A megoldás egyik alapszegmense pedig kézenfekvő: az energia-szuverenitás megteremtése. (Már régen minden lehetséges forrást erre kellett volna fordítani.) Még mindig nem késő. Két rendszerváltás Magyarországon_______________________________ 55 A döntés értelmében végül mind a 17 erőművet leállítják, és 2050-re a német energiaszükséglet 80%-át megújuló energia fogja biztosítani. A képet árnyalja, hogy Németországban egyelőre növekszik a szénbányászat és a leginkább szennyező szénerőművek működése. 58