Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)

Nemzetközi körülmények a rendszerváltoztatás idején

Budapesten írták alá.30 A Varsói Szerződés felszámolásáról tartott tanácskozáson Moszkvában igen feszült légkör uralkodott. Antall József javaslatát eleinte értetlenséggel, vagy félelemmel kezelte a többi tagország vezetője. Antall azonban érzékelve Gorbacsov engedékenységét - amely valószínűleg az USA-val megkötött alku következménye volt kihasználva, hogy ő elnökölt az ülésen, felvetette a kilépés kérdését, és akkor már csatlakoztak a többiek is. így valójában - méltóságteljesebben - közös akarattal megszűnt a szervezet.31 Ezzel logikus párhuzamban megkezdődtek a tárgyalások a NATO-ba való belépésről, ami meg is történt.32 A kérdésről népszavazást is tartottak Magyarországon. A dolog minden kormányzati hurrá-optimizmus ellenére nem sikeredett meggyőzőre. Nem vett részt ugyanis a népszavazáson a választópolgárok fele. Korábban ez volt az érvényesség kritériuma, de már előbb - talán tartva az eredménytől - módosították a népszavazási törvényt,33 így elegendőnek bizonyult a 49%-os részvétel. A résztvevők 85%-a viszont igennel szavazott. A NATO-tagság egyelőre nem járt súlyos következményekkel. Részt vettünk a Szerbia elleni NATO-háboKét rendszerváltás Magyarországon_______________________________

30 1 991. február 25-én. A Varsói Szerződés katonai szervezete ennek értelmében 1991. április 1-jén szűnt meg. Három hónap múlva (1991. július 1-jén) felszámolták a „Politikai Tanácsadó Testületet” is. A Varsói Szerződés budapesti felszámolása érdemtelenül kevés figyelmet kapott, és kap a hazai és nemzetközi elemzésekben. Antall József - történelmi távlatban tekintve - legnagyobb sikere volt ez.

31 A tanácskozásról részletesen beszámolt Szabad György az „Elátkozott szabadság” c. tv-műsorban, 2007. január 4-én.

32 Magyarország, Csehország és Lengyelország 1999-ben lett tagja a NATO-nak, mintegy elismerve e három állam különleges közép-európai státusát. A három balti állam, valamint Szlovénia és Szlovákia, Románia, Horvátország és Bulgária 2004-ben lett tagja a szervezetnek.

33 Ennek értelmében akkor is érvényes a népszavazás, ha a megjelentek többsége, de legalább a választásra jogosultak 25%-a azonos választ ad. Az 1997. november 16-án megtartott népszavazáson nem is jelent meg a szavazásra jogosultak 50%-a, csak 49,24%-a. Ezek 85%-a viszont a csatlakozás mellett döntött.

42