Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)

A nemzetközi körülmények a második világháború után

A kérdést nemzetközi viszonylatban az döntötte el, hogy a globalizmus erői most már egyértelműen az USA katonai potenciáljának felhasználására szorultak. A globalizmus irányítói a Szovjetunió birodalmi igényei miatt a közös háborús győzelem és a rémisztő ellenfél likvidálása után törvényszerűen szembe fordultak egymással. Ez legkésőbb 1947 tavaszán, valójában már 1946 őszén megtörtént. Mindkét fél igyekezett a pozícióit biztosítani, s ebben a harcban Magyarország, sőt Közép-Európa a globalizációnak túl kicsiny falat volt, s megszerzése túl nagy áldozatba került volna. így az 1945-46-os magyar rendszerváltás, a demokratikus Magyarország sorsa megpecsételődött. Ennek - a globalizmus szempontjából legfontosabb eleme - Magyarország és Közép-Európa kiszakítása a „szabad kereskedelmi" világpiacból, amelynek szimbolikus aktusa volt az Európai Újjáépítési Terv (Marshall-terv) bojkottálása a közép-európai államok és a Szovjetunió részéről. Emellett Magyarország nem lehetett az ENSZ tagja sem, egészen 1955-ig.23

Szovjet irányítással a kommunisták immáron akadály nélkül számolhatták fel vagy csúfolhatták meg a demokrácia intézményeit, szovjetizál- hatták Magyarországot és kezdhették meg negyven éves propaganda hadjáratukat a globalizmus (amerikai imperializmus) ellen; nem maradt adós a másik oldal sem. Mindenesetre a szovjet birodalom („szocialista világ- rendszer”) korántsem volt olyan stabil, mint amilyennek látszott. Jugoszlávia, Kína, Albánia sikerrel, Kelet-Németország (1953), Magyarország (1956), Csehszlovákia (1968), Lengyelország (1956 és 1981) sikertelenül próbált menekülni a birodalomból. A balti államokban, illetve a Kaukázusban azonban erőteljesen éltek a birodalommal szembeni függetlenség érzései. Az bizonyos, hogy a kommunista globalizmus (proletár internacionalizmus) megtört a nemzetek ellenállásán.

________________A nemzetközi körülmények a második világháború után

23 Az első világháború után már 1922-ben tagja lett Magyarország a Nemzetek Szövetségének. Ez többek közt lehetővé tette jelentős kölcsön felvételét is a gazdaság stabilizálása érdekében.

35