Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
A nemzetközi körülmények a második világháború után
tainak számát a legmértéktartóbb becslések is 4-5 millióra teszik, a kivégzettekét félmillióra. Közben Hitler sem tétlenkedett: Rohm és körének likvidálása, Strasser frakciójának megtizedelése és likvidálása, különféle „SA-puccsok” letörése jelzi ezt. Ausztriában például Dollfuss meggyilkolása mutatja, hogy Hitler is alkalmazta a határokon túlra nyúló módszert, de hol maradt ez Sztálin hatékonyságától! A hadsereghez alig mert nyúlni. Később el is mondta, hogy Sztálin ezzel nyerte meg a háborút. Parancsait senki nem „szabotálhatta’'.19 Magyarország számára mindez azért volt fontos, mert revíziós igényeit alapvetően Németország segítségével és közreműködésével elégíthette ki. Hitler ellenszenve a globalizmus iránt (sem ő, sem Sztálin nem ezt a szót használta: inkább a plutokráciát) a zsidók elleni mérhetetlen gyűlöletben teljesedett ki, mert úgy vélte, ezt a rendszert a zsidók hozták létre, működtetik és erőltették rá például Angliára is. Hitler szisztematikusan fogott hozzá a versailles-i világ likvidálásához, és Magyarország ehhez csatlakozott. 1938-ban még angol és francia jóváhagyással (Müncheni egyezmény, 1. bécsi döntés), 1939-ben hallgatólagos tudomásul vétellel (Kárpátalja megszállása), ám 1940-ben a szovjet-német egyezmény idején, már angol elutasítással (2. bécsi döntés), 1941-ben formálisan még szovjet hallgatólagos elismeréssel (Bácska megszállása). Hitler gyorsabban, határozottabban és bátrabban cselekedett, mint Sztálin, de alighanem megfontolatla- nabbul.20 Két rendszerváltás Magyarországon_______________________________ 19 Hitler szavait Albert Speer idézi: „Az árulás időszaka lezárult. Új és jobb tábornokok fogják átvenni a parancsnokságot. Ma már látja (Hitler - F. M.-Sz. K.), hogy Sztálin a Tuhacsevszkij elleni perrel tette meg a döntő lépést a sikeres hadvezetés irányába. Azáltal, hogy likvidálta a vezérkart, olyan friss erők előtt tette szabaddá az utat, amelyek már nem a cári korszakból származtak.” Albert Speer: Hitler bizalmasa voltam. Budapest, Zrínyi, 1996,411. 20 Sztálin csak egy szovjet-jugoszláv barátsági szerződésig jutott 1941. április 5-én. Ez finoman így fogalmaz: „Abban az esetben, ha a két szerződő fél közül az egyiket támadás 32
