Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)

A vizsgálat tárgya

nem lehetséges — különösen a középosztály helyzetének alakulásában — a két eseménysor közben eltelt időszak bizonyos mértékű feldolgozása nélkül. Ez a durván negyven esztendő nem jelent űrt a magyar történelemben, ha­nem része annak, ráadásul következménye az 1945^19 közötti változások­nak és előzménye az 1989-90-ben bekövetkezett rendszerváltoztatásnak, így - legalább utalás szintjén - nem kerülhetőek meg azok a negyven éven átívelő szellemi, politikai, gazdasági, demográfiai és egyéb folyamatok sem, amelyek sok tekintetben ma is hatnak. Rögzíteni kell azt is, hogy nem hiszünk abban, hogy léteznek a tör­ténelem folyamában hermetikusan lezárható határok és falak, s hogy teljes egészében rá lehet csapni a múltra az ajtókat, vagy hogy minden tekintetben meg lehet tagadni az előző generációk tetteit. Ezt legfeljebb a politikai rendszer bizonyos elemeiben látjuk megvalósíthatónak (például parlamen­tarizmus kontra totalitarizmus), s ez kétségkívül látványos és meghatáro­zó lehet, de emellett a szellemi, gazdasági, jogi, igazságszolgáltatási és más folyamatokban is jelentős „átszivárgás” figyelhető meg. Ugyanez elmondható a társadalom szokásairól, valamint a múltjához, kultúrájához, vallásához, más nemzetekhez, saját önképéhez, „küldetésé­hez” való viszonyáról, amit bátrabb vizsgálódók „népléleknek”, nemzeti sajátosságnak is neveznek. Ezt a szférát egyáltalán nem tekintjük lebecsü­lendőnek. Sőt, a nemzeti önértékelést, öntudatot, a múlthoz való viszonyt jelentős tényezőnek tekintjük, akár a gazdasági, akár a szellemi vagy a poli­tikai teljesítmény vizsgálatakor is. Valamiféle fundamentumnak, zálognak érezzük, amely nélkül képtelenség az említett alapvető ágazatokban fej­lődni. Nem véletlen, hogy a magyar múlt megítélése a nyilvánosságban (1945^-9 között és 1990-től is) kiemelkedő szerepet kap. Azzal lehet ugyanis leginkább destabilizálni egy társadalmat, ha kihúzzuk lába alól a múlt fundamentumát, állandóan megkérdőjelezzük szándékait, teljesítmé­nyét, legendáit, értékeit, sőt végső soron létét is. Osztjuk Szekfu Gyula meg­__________________________________________________A vizsgálat tárgya 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom