Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)

Jogalkotás

Jogalkotás Jogalkotás A két vizsgált sorsforduló a jogalkotásban is sajátos hasonlóságokat és ellentéteket hordoz. Az elsőt három parlament is fémjelzi, mutatva egyben az utat a negyvenéves kommunista diktatúra irányába. Mint láttuk, az 1944. december 21-én létrejött Ideiglenes Nemzetgyűlés (valójában az Ideigle­nes Kormány rendeleti úton) alapvető fontosságú intézkedéseket (földosz­tás, választási törvény, népbíróságok felállítása stb.) hozott, erőteljes szovjet ellenőrzés alatt. Alapvető beavatkozás történt tehát a tulajdonviszonyokba a nagybirtokrendszer megszüntetésével.169 Ez egyben az állam erőteljes meg­jelenését is jelentette ebben a szférában, hiszen az igénybe vett földterü­leteknek csak egy részét osztották szét, a másik része ún. „állami gazdasá­gok” tulajdonába került. Ezek korábban nagy vagy közepes birtokmérettel jöttek létre. Emellett az ország legnagyobb iparvállalatai - a közvetlen szovjet fel­ügyelet és irányítás után - állami kezelésbe, valójában állami tulajdonba ke­rültek.170 De számos más vállalat tulajdonosai sem vették vissza az irányí­tást, vagy mert áldozatául estek az 1944^45-ös időknek, vagy mert külföldre távoztak, és nem is kívántak visszatérni Magyarországra. Az olyan hatal­mas tulajdonok, mint a Weiss-Chorin-Komfeld-vagyon bizonytalan jogál­lása171 elősegítette az állam fokozott benyomulását az ipari magánszféra he­lyébe. A még magánkézben lévő üzemekben egyre nagyobb hatalmat szerez­tek a szakszervezetek által uralt üzemi bizottságok. Mivel ezek szinte ki­169 600/1945.M.E. sz. r. 170 Felsorolásukat lásd. Földesi Margit: A megszállók szabadsága... i. m. 171 Ezt az óriási vagyont 1944 nyarán az SS próbálta megszerezni, cserébe a népes családok Portugáliába szállításáért. 155

Next

/
Oldalképek
Tartalom