Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
Társadalmi közérzet
Társadalmi közérzet Társadalmi közérzet A szellemi élet jelentős mértékben meghatározza a társadalmi közérzet állapotát is. A közérzet nem azonos az életszínvonallal, illetve az életminőséggel sem. Viszont a közérzet erőteljesen befolyásolhatja a társadalmi folyamatokat, a kreativitástól, az erkölcsön keresztül, egészen a demográfiáig. (Éppen ez utóbbi bizonyítja leginkább, hogy az életszínvonal és a gyermekvállalási kedv nemhogy egyenes arányban erősítené egymást, hanem éppen fordítva történik.) A közérzet nyilván erősen függ az anyagi viszonyoktól, de a szellemi élet állapota akár felül is írhatja ezeket a korrelációkat, pozitív vagy negatív irányba. Mindkettőre van példa. Előbbire inkább egyéni, kisközösségi léptékben, utóbbira sajnos tömegméretekben. Ennek oka, hogy a média - talán irtózva a sok évtizedes hamis „sikerpropagandától”, talán az ember énjének rosszabbik felére apellálva, vagy talán vélt vagy valós anyagi érdekből, illetve tudatos politikai szándék által vezérelve - inkább a közérzetet romboló „szenzációkat” favorizálja, semmint a közérzetet javító érzéseket. 1945-49 között is így volt ez, aztán varázsütésre meg-vál- tozott a hatalom teljes kisajátítása után. 1990 után is így lett, s így van ma is, ami kiábrándultságot, letargiát, bizonytalanságot, félelmeket gerjesztett az elmúlt huszonöt évben. Ez a szellemi invázió tette lehetetlené, hogy az 1989-90-es óriási jelentőségű pozitív változásnak se tudjunk felhőtlenül örülni, s ez teszi lehetetlenné, hogy az azóta elért és természetessé vált szabadságnak, eredményeknek - egy nemzeti minimumban is manifesztálódó kifejeződésében - együtt tudjunk örülni. A szellemi élet állapota nem enyhített félelmeinken, hanem csak növelte azokat. A szellemi élet állapota nem erősített meg nemzeti elkötelezettségünkben, küldetésünkben, hanem inkább elbizonytalanított. Ez a közérzetben nyilvánult meg. Ez nem objektív fogalom, nem is 147
