Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
Szellemi élet
Szellemi élet (MDF, történelmi pártok), vagy (miután az MSZP hangadói a pártot átállították a globalizmus szolgálatára) partnernek (már 1991-ben) ott volt az egykori állampárt. A rendszerváltás előestéjén is jelen voltak a „népben- nemzetben” gondolkodók, akiknek ’’találkozója volt Lakitelek 1987-ben.156 (Kakukktojás 1943-ban, 1987-ben is volt...) A szellemi élet állapotát a rendszerváltoztatás után egy dolog határozta meg alapvetően: a nemzethez való viszony. Ez leegyszerűsítésnek hat, de ennek csak elemei (még ha fontosak is) a demokráciához, a múlthoz, a szabadsághoz, a családhoz, a világnézethez, a valláshoz, az Európai Unióhoz, a melegek jogaihoz és a vasárnapi nyitva tartáshoz való viszonyulások. Ennek bántó és megalázó elfedése a „népi-urbánus” szembenállás megjelenítése, ami keletkezése idejében hordozhatott bizonyos valóságelemeket, de a rendszerváltoztatás idejére már ezek értelmetlenné váltak. (Például azért is, mert a magyar társadalom nagy többsége lakóhely szerint „urbánus” lett.) Akkor mit is fednek el ezzel a felvetéssel? A nemzethez való viszonyt. És ebben kulcskérdéssé vált a múlt, azon belül is 1944, s ezzel az „antiszemitizmus” bélyege, amely idővel a globalizmus egyik leghatásosabb fegyverévé vált „renitens” nemzetek, pártok, személyek kordában tartásához. Amely a „politikailag korrekt” kategória alfája és ómegája. A holokauszt nemcsak a zsidóság tragédiája volt, de a magyarságé is, s persze az összes érintett népé. Az alapvető humanizmus, nemzeti és állami szolidaritás sutba dobása mellett, óriási ostobaság és már jóvátehetetlen bűn is volt, ami 1944-ben történt. Még magunkat sem tudjuk megnyugtatni azokkal a kétségtelen igazságokkal, hogy a holokauszt német megszállás alatt, a magyar szuverenitás megsértésével, annak ellenére történt. Magyarország volt az, amelyik legtovább - 1944 márciusától áprilisáig - dacolt a III. Birodalom állandóan megújuló követeléseivel a zsidókérdés végső megoldására, Magyar156 Ennek szervezői: Bíró Zoltán, Csoóri Sándor, Csurka István, Fekete Gyula, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba, Lezsák Sándor. 143
