Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
Előszó
Előszó óta sem lett jobb. De vannak bíztató jelek. Végeredményben pedig elképzelhetetlennek tartottuk az európai nemzetek felszámolását. Ez nem sikerülhet. Néhány nyugat-európai nemzet gyökeres átalakulása azonban már valószínűleg visszafordíthatatlan. (Nem véletlen, hogy Nagy-Britannia távozik az Európai Unióból, valószínűleg még bízva a folyamat visszafordít- hatóságában.) A nemzetközi viszonyok alakulásával a legszorosabb összefüggésben van a szuverenitás kérdése. Ugyan 2004 óta már csak limitált szuverenitásról beszélhetünk, de ezek a korlátok akkor ésszerűnek látszottak. Ellenben a szuverenitás a további korlátozásokkal - a követelt betelepítési „kvótarendszerrel” és a határok védelmének átadásával teljesen illuzórikussá válna. Hasonlóan fontosak a gazdasági folyamatok. Mint látni fogjuk, mind 1945-ben, mind 1990-ben a gazdasági eszközök megelőzték, egyben előkészítették a politikai módszerek alkalmazását. Az egyre szorosabb gazdasági függés így szinte törvényszerűen jutott el a politikai függés igényléséig. A gazdasági „szuverenitás” (ami korántsem bezárkózást, autarchiát jelent) elérése legelemibb nemzeti célunk kell, hogy legyen. Ennek eléréséhez többek közt tudásra, eltökéltségre, megfelelő finanszírozásra és erkölcsökre van szükség. Nem lehetetlen feladat, de ez is több tényezőtől függ. így például egy erős, kreatív, szorgalmas, morális mintát adó közép- osztály megteremtésétől. Versenyképes munkaerőt, értelmes társadalmat nevelő oktatástól. A nemzeti demokratikus célok iránt elkötelezett nyilvánosságtól. A népakaratot közmegelégedésre kifejező politikai és választási rendszertől. A magyar nemzet iránt elkötelezett, annak értékeit megbecsülő és gyarapító szellemi élettől. Az igazságot és erkölcsöt értelmesen érvényre juttató jogalkotástól és jogalkalmazástól. S mindezek következtében optimizmust, perspektívát, pozitív célokat átélő társadalmi közérzet teremtő erejétől. Az itt következő esszében alapvetően ezeket a kérdéseket vizsgáltuk két ellentétes irányba forduló korszakban, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az említett optimizmust és perspektívát felleljük. A kihívások a második 13
