Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)

A választási rendszer

tésnél szintén szerepet játszottak politikai érdekek éppúgy, mint gazda­ságiak (például bányászok). Az 1945-ös korlátozások - mint láttuk - legin­kább a középosztályt érintették. A pártok indulásának korlátozása azt ered­ményezte, hogy a volt középosztály, amely megtarthatta választójogát, dön­tően a Független Kisgazdapártra szavazott. Nehéz felbecsülni, mekkora há­nyadról van szó. A birtokos parasztságot, a polgárságot is beleértve, ez a párt szavazatainak legalább 90%-át jelentette. Az FKGP 1945-ben 2.697.508 sza­vazatot kapott az országgyűlési választásokon; októberben a budapesti tör­vényhatósági választásokon 295.187 szavazatot. Mivel Budapesten az MKP-SZDP pártszövetség 249.711 szavazatot kapott, nyugodtan állíthatjuk, hogy a kisgazdapárt szavazóbázisa döntően a középosztályból került ki. Ugyanígy országosan is: az MKP-SZDP szavazatinak száma 1.625.436 volt. És akkor még ott volt a Nemzeti Parasztpárt is, 325.284 szavazattal. Mindez alátámasztani látszik, hogy az FKGP 1945-ben a középosztály voksaival nyer­te meg a választásokat. 1947-ben módosították a választójogi törvényt: minden elemében hát­rányára. Tovább növelték a kizárandó pártok, egyesületek számát, és a ki­zárandó vezetők körét (például a „választmányi tagság” bevezetésével), ki­zárták azokat, akiket B-listáztak (politikai okokból elbocsátottak), akiktől megvonták a nyugdíjukat, vagy nem tértek vissza nyugatról 1945. október 31-e előtt. Kizárták azokat is, akik a Magyar Közösségben tisztséget vi­seltek. Ezt a szervezetet használták fel a „köztársaság-ellenes összeesküvés” leleplezésére, s ez indította el a koncepciós perek áradatát. Akit tehát ezzel megvádoltak, az Andrássy út 60.-ban könnyen sorolta a neveket... De a lé­nyeg nem is ez volt, hanem az, hogy megfosztották passzív választójogától az ellenzék vezérét, a Magyar Szabadságpárt elnökét, Sulyok Dezsőt (Lex Sulyok), aki a Nemzeti Egység Pártjának (kormányon 1932-39) szintén kép­viselője volt néhány hónapig. A választási törvény bevezette az ajánlási rendszert, de csak az új ellenzéki pártok esetében. Ez egészen nyílt diszkrimináció volt. Bevezette a prémiumos rendszert, amely nem arányosan, hanem a kormánypártokat pre­Két rendszerváltás Magyarországon_______________________________ 126

Next

/
Oldalképek
Tartalom