Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
A választási rendszer
Két rendszerváltás Magyarországon A választási rendszer A politikai rendszer alapja és meghatározója a választási rendszer, amelynek része a választójog, a szavazás módja, a mandátum megszerzésének feltételrendszere, valamint bizonyos esetekben a visszahívás lehetősége is. A második világháború után, 1945-ben tisztán listás rendszert vezettek be Magyarországon (ilyen korábban nem volt), vagyis az egyéni kerületek teljesen megszűntek. Ez azért volt így, mert a koalíciós pártok közül az MKP és az SZDP beágyazódottsága vidéken nagyon alacsony fokú volt, így kevés eséllyel indulhattak volna ilyen kerületekben. A Nemzeti Parasztpárt is teljesen ismeretlen volt, legfeljebb Veres Péter portréját ismerték. A Független Kisgazdapárt viszont Budapesten addig soha nem indult, mandátumhoz sem jutott. Vagyis mindegyik koalíciós pártnak megfelelt ez a rendszer, amely egyben kizárta, hogy nem közülük való helyi támogatottsággal rendelkező jelöltek is lehessenek, s esetleg a parlamentbe jussanak. 1945- ben küszöb nem volt, de egy mandátum megszerzéséhez a listákról - 16 kerületre osztották az országot - 12 ezer szavazatra volt szükség. A kerületi listák mellett létezett országos lista is, de erre külön nem kellett szavazni. Itt érvényesítették a töredékszavazatokat. A rendszer tehát arányos volt, de igen zárt. A pártlisták indításához nem kellett semmiféle kritériumnak (például ajánlásnak) megfelelni, csak az Országos Nemzeti Bizottság jóváhagyásának, illetve a SZEB engedélyének. A jelölés feltételei így igen szubjektivek voltak, lényegében lehetetlenné tették, hogy a kormánypártokon kívül is indulhasson politikai erő. (Pedig jelentkező lett volna.) Cenzus is volt: politikai és nemzetiségi. A politikai cenzus önmagában is kérdéses, ráadásul azon pártok, egyesületek, egyéb szervezetek listáját, amelyek vezetői nem indulhattak a választáson, megint csak a kormány(pár- tok) állítottá(k) össze, szovjet jóváhagyással, illetve a fegyverszünet értelmében. Ezek között szerepelt több párt is, így a Magyar Élet Pártja (kor124
