Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)

Előszó

Előszó

ha ez a közép-európai mag összefog. Akkor még nem éreztük, hogy ez a felszínes deklarációkon is felülkerekedhet, és valódi politikai szövetséggé válhat. Voltak és vannak akadályok. Trianon, a sérelmek, az Oroszországhoz való viszony, a kisebbségi problémák. Viszont a globalizmus új támadását a nemzet ellen, az új népvándorlás veszélyeit itt értették meg legjobban. Ennek pozitív hatásai is lettek. A visegrádi négyek határozott kiállása az illegális, tömeges migrációval szemben akár fordulatot is hozhat a globalizmus és a nemzetek közti küzdelemben.

A következő sorokon végigvonul a gondolat, hogy nekünk, magyaroknak (s például a cseheknek, osztrákoknak is), az első itt vizsgált rendszerváltoztatás egy több éves folyamat volt, amikor nem lehetett tudni, hogyan is alakulnak a dolgok. Adva volt a szovjet megszállással a kommunista birodalomba történő beilleszkedés (még az is felmerült, hogy szovjet tagköztársaságként!), vagy esetleg, talán, szerencsével, megfelelő politikával, a demokratikus Európához való csatlakozás. Hogy az utóbbi egyben a globalizmus szabályainak elfogadását is jelenti, a nagy többség számára mellékes volt. Akkor még egyáltalán nem tartottak a nemzetek felszámolásánál. Sokkal fontosabb volt a demokrácia, a szabadság, a gazdasági újjáépítés, persze a globalizáció szempontjai szerint. De ki ellenezte volna, hogy a romokban heverő országot (formailag) amerikai segélyekkel és kölcsönökkel építsük újjá, s megteremtsük a demokratikus Magyarországot?

A kommunisták persze, akik egy másik globalizmus - a szocialista világrendszer - létrehozásának kiszolgálói voltak. Esetleg a „harmadik út” kevés híve. Akkor erre semmi esély nem volt. Vajon most van-e? Megtör- ténik-e Nyugat-Európa elnemzetietlenítése? Létrehozzák-e az Európai Egyesült Államokat? S kimaradhat-e ebből Közép-Európa, valamiféle harmadik úttal? Egyáltalán be akarják-e venni? Gazdaságilag integrálódva a globa- lizált világba, de nemzetileg, politikailag megőrizve függetlenségét? S vannak-e, megmaradhatnak-e, létrejöhetnek-e más erőközpontok, mint Kína vagy Oroszország? S aztán folytatódik-e a harc az egyeduralomért, és az

11