Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
Egyház
szabni az egyház útját, s mintha zavar mutatkozna e téren. Mi úgy érezzük, hogy bár a katolicizmus éppen egyetemességet, nemzetek felettiséget jelent, de az egyetemesség nem a nemzetek likvidálásával, hanem azok közreműködésével jön létre. A protestáns egyházak pedig éppen a nemzeti jelleg hangsúlyozásával és igényével jöttek létre. Ha a kereszténységet és a nemzeti eszmét nem állítjuk egymás mellé, hanem engedjük egymás ellen kijátszani, hamarosan mindkettőt kizárhatjuk Európa történelméből. A globalizmusnak teljesen mindegy, hogy milyen hitűek vagyunk, illetve van-e egyáltalán hitünk. És ez lesz a legnagyobb tévedése. Mert hitetlenségében nem számol a hittel. Pontosan ott tart, mint Hitler 1942-ben, amikor arról értekezett, hogy a kereszténységet meg kell semmisíteni, mert például marhaság, hogy „tartsd oda a másik orcád”. Mennyivel alkalmasabb lenne Európának az iszlám, vagy valamilyen japán vallás... A globalizmus központja által élhetetlenné tett közel-keleti, afganisztáni és afrikai (líbiai) területekről milliók indulnak el napjainkban Európába. A kontinens vezetői azt hiszik, majd kezelik a kérdést, ha itt lesz az ideje. Máshol már felhúzták a falakat, például az USA déli határán és Izrael körül. A rendszerváltoztatás körülményeinek lényeges eleme volt az egyháziak) helyének újbóli meghatározása a társadalomban. A már 1989-ben látható válaszfalak mentén kialakultak a táborok, melyeknek egyik szélén állt az a vélemény, hogy a vallás magánügy, és az egyház(ak)nak semmiféle közéleti szerepet nem szabad vállalni. A másik oldalon - korántsem ilyen vehemenciával - a keresztény gyökerek hangsúlyozása, a keresztény erkölcs tanítása és az egyház aktív közéleti jelenléte szerepelt. A vitába belekeveredett éppúgy a nemzethez való viszony, mint Európa hozzáállása a kereszténységhez. 2010 után ebben is ellentétes folyamatok zajlottak Európa nyugati felében (a centrumban, amely diktál) és Magyarországon. Az Európai Unió „alkotmányából” így kimaradtak a kereszténységre utaló passzusok, ellenben a magyar Alaptörvénybe (alkotmányba) belefoglaltatott. Az egyházak nagyon is óvatosan jelentek meg a közéletben 1990 után, valódi aktivitást leginkább az oktatásban fejtettek ki. Politikába csak néhány - leginkább re___________________________________________________________Egyház 99
