Szőcs Zoltán: A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék. A Hunnia Folyóirat megszületése és kimúlása - RETÖRKI könyvek 37. (Lakitelek, 2019)
A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék - Arcok a társaság panteonjából
Arcok a társaság panteonjából Csurka István (1934-2012) ténylegesen sosem volt emléktársaságunk bejegyzett tagja. A megalakulásban és az első évek erőfeszítéseiben nem vett részt, viszont 1993-tól kezdődően, miután a Magyar Fórumhoz kerültem, és valamilyen szinten a munkatársa lettem, felfigyelt a társaságra. Innentől kezdve nem lehetett panaszunk őt illetően: előadásokat tartott az SZDE felkérésére, számos alkalommal megjelent, koszorúzott és beszélt a gellérthegyi vagy a temetői ünnepségeinken, továbbá mindkét tudományos konferenciánknak szónoka is volt. Arcát, politikai tekintélyét adta a társaságnak. El nem halványuló érdemei vannak a lappangó Végzet ellen kézirat megszerzésében és megjelentetésében. (Lásd még a 10. sz. jegyzetet) A Bocskai Akadémián teret adott a négyrészes Sz. D. kurzusnak. Mindig szó nélkül tűrte, hogy a Magyar Fórum és a Havi Magyar Fórum a társaság életével, programjaival kapcsolatos híreket közöljön, hogy tudományos konferenciáink teljes anyaga ott jelenjen meg, sőt, két alkalommal is adtunk ki „Szabó Dezső-számot”. Sokat köszönhet neki az emléktársaság, ami voltaképpen így is van rendjén, mert amit ő képviselt a rendszerváltozás lázában és hagymázában szenvedő Magyarországon, az bizony sokban megfelelt annak, amit Szabó Dezső képviselt a maga korának lázától és hagymázától szenvedő országában. 73
