Szőcs Zoltán: A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék. A Hunnia Folyóirat megszületése és kimúlása - RETÖRKI könyvek 37. (Lakitelek, 2019)
A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék - A Szabó Dezső Emléktársaság létrejötte
A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék Nos, ezt az örökséget lehet is, kell is tanulmányozni. De politikai platformmá tenni? Feltűzni a zászlóra Szabó Dezső' arcképét? Ez kell nekünk ma? Nem telik többre szellemi erőnkből? A dühödten antiszemita és egyben dühödten németellenes Szabó Dezső zavaros politikai eszmevilága ugyan miféle gyógyírt kínálhat a 20. század végének magyar társadalma számára. Talán olyannyira hangsúlyozott európaiságunkat erősítheti? Talán a demokrácia gondolatát teheti elmélyültebbé? Szabó Dezső mint politikai szentkép a nemzeti lobogón - ez szimbóluma lenne a modern polgárosodástól való csökönyös elzárkózásnak, a gőggel vállalt és hirdetett provincializmusnak. Kompromittálná a zászlót, a vele ékesített zászló pedig épp azt a magyar társadalmat kompromittálná, mely emancipálódni törekszik a nem európai típusú elnyomás alól. G. Gy. Egyre több éber liberális szólal meg, de nem csak ők 1988. dec. 19., MAGYAR NEMZET, (v. m.): Teljesül-e Szabó Dezső végakarata? Szöcs Zoltánnal folytat rövid beszélgetést az újságíró, terveikről, a gellérthegyi szoborról, reményeikről kérdezi az emléktársaság vezetőjét. Ennek a kis nyilatkozatnak tulajdonítható Pető Gábor Pál alábbi kirohanása. 1989. jan. 7., MAGYAR NEMZET. Pető Gábor Pál: Szabó Dezső nem érdemel utcát, szobrot. „Nem túlzás, ha Szabó Dezsőt a magyarországi Holocaust egyik szellemi felbujtójának tekintjük.” Ha szobrot állítana neki a SZDE, az „kihívás, arculcsapás lenne”. P. G. P. vagdalkozó cikke sok ellenérzést is kiváltott. Szervátiusz Tiborra olyan nyomasztó hatással volt, hogy egy január 9-én nekem írott levelében már a terv feladásának lehetőségét is felvetette. Erre utal, hogy a Magyar Nemzet a kifogásolt írás terjedelmét jóval meghaladó mértékben két ellenvéleménynek is teret adott. 22
