Házi Balázs - Jónás Róbert (szerk.): Hitel repertórium 1988-1992 - RETÖRKI könyvek 36. (Lakitelek, 2018)
Életrajzok
Életrajzok hazatért. Könyvtárosként, rakodómunkásként, majd általános iskolai tanárként dolgozott. 1964 és 1978 között a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos fömunkatársa, főosztályvezetője, 1980 és 1988 között tudományos titkára. A ’70-es évektől a nemzeti sorskérdések iránt fogékony értelmiség egyik fontos szereplőjeként hívta fel a figyelmet a határon túli magyarság kérdésére (1972- ben megjelent Milyen nyelven beszélnek a székelyek című tanulmánya sokak számára a reveláció erejével hatott). 1988 és 2000 között az ELTE BTK középkori és koraújkori magyar történelem szakán tanított. Az MDF szervezője, alapító tagja, a Lakiteleki Nyilatkozat egyik megfogalmazója. 1988-89-ben a Hitel szerkesztőségének, 1990-től 1992-ig védnökségének tagja. 1989-ben az MDF köztársaságielnök-jelöltje, 1989 és 1996 között a párt elnökségének tagja, 1991-ben alelnöke, ügyvezető elnöke, 1994 és 1996 között elnöke. 1990-től 1994-ig honvédelmi miniszter. 1990 és 1998 között országgyűlési képviselő (1996-ig az MDF színeiben, majd függetlenként). Gombos Gyula (Temesvár, 1913- Budapest, 2000) író, szerkesztő, esszéista. 1925-ben költözött családjával Temesvárról Budapestre. 1939-től a Magyar Élet segédszerkesztője, 1941-től szerkesztője. 1942 és 1944 között a Magyar Út felelős szerkesztője. A Magyar Függetlenségi Mozgalom tagjaként részt vett a németellenes nemzeti ellenállásban. A világháború után a Független Kisgazdapárt értelmiségi bizottságának alapítója. 1947-ben a Magyar Testvéri Közösség ügyében letartóztatták, de két napos vizsgálati fogság után szabadon bocsátották. 1948 végén emigrált, Svájcban, majd 1951-től az Egyesült Államokban telepedett le. 1950-től a müncheni Új Magyar Út szerkesztője, 1959 és 1980 között a szintén müncheni Új Látóhatár főmunkatársa volt. 1952 és 1974 között a Szabad Európa Rádió New York-i tudósítója volt. 1966-ban az Aurora Kiadó által megjelentetett Szabó Dezső- monográfiája az író-gondolkodó szerepének újragondolásának szándékával született, és a hazai nyilvánosság mellett az emigráció körein belül is vihart kavart. 1984-ben Párizsba, a rendszerváltás után Magyarországra települt. 1990 és 1992 között a Hitel védnökségi tagja volt. Kántor Lajos (Kolozsvár, 1937- Kolozsvár, 2017) író, irodalomtörténész. 1959-ben szerzett tanári diplomát a Bolyai Tudomány- egyetem magyar nyelv és irodalom szakán. Ettől az évtől kezdve a Korunk irodalmi szerkesztője, 1963-tól rovatvezetője. Kritikái, publicisztikái, tanulmányai Romániában, Magyarországon, Csehszlovákiában és Jugoszláviában 93
