Házi Balázs - Jónás Róbert (szerk.): Hitel repertórium 1988-1992 - RETÖRKI könyvek 36. (Lakitelek, 2018)
Dippold Pál: A hittel teli Hitel - Emlékeim egy korszakos lapról
_ Hitel repertórium 1988-1992 is. Maga a főszerkesztő, Kulin Ferenc az 1990 utáni MDF-kormányban kapott komoly politikai szerepet, akárcsak Alexa Károly (ő az egyik legjelentősebb kormány mögötti intézménynek, az MTI-nek lett a vezérigazgatója). Feltétlenül megemlítendő, hogy a rendszerváltozás előkészítésében és véghezvitelében óriási szerepet játszó írószövetség és a József Attila Kör igen sok tagja is aktív szereplője volt a Mozgó Világ keltette társadalomformáló hullámoknak. A legendás JAK - Lezsák Sándor, Csengey Dénes, Csajka Gábor Cyprian és mások vezetésével - magától értetődő természetességgel került aztán az Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Pozsgay Imre és Bíró Zoltán kiharcolta, 1988 végén végre megjelenő Hitel című laphoz. Kihagyhatatlan a vázlatos névsorból az értékőrző és értékteremtő költészet legnagyobbjai közé tartozó Nagy Gáspár és Tóth Erzsébet feltűnése az MDF és a Hitel háza táján. Az irodalomnak a rendszerváltozás éveiben lényegesen nagyobb szerepe volt a közéletben, a politikai mozgások befolyásolásában, mint manapság, írónak lenni rang volt, mivel még nem következett el az úgynevezett kommunikációs forradalom - azaz az a sajnálatos állapot, amikor ezerféle eszközön több milliárd ember beszél összevissza, amit aztán véleményszabadságnak és szabad információáramlásnak neveznek, holott ez valójában nem más, mint tét nélküli szócséplés, ellenőrizetlen és ellenőrizhetetlen információkkal és egyre kevésbé titkolt manipulációs szándékokkal. A kommunizmusban a tömegtájékoztatás szigorúan ellenőrzött, központilag irányított tevékenység volt. Látszólag egyetlen vélemény jellemezte az egész társadalmat. Ez nagyjából azt jelentette, amit a Kádár-kor áldemokratikus - de mondhatjuk akár úgy is: népi demokratikus - választásai. Választhattunk abból az egy jelöltből, akit az állampárt kijelölt nekünk. A részvételi arány rendkívül magas volt, aki ugyanis nem élt a népi demokrácia adta jogával, azt bevitték a rendőrségre, rossz esetben még néhány pofont is kapott. A hivatalostól eltérő világkép megmutatására egyszerűen nem volt sem lehetőség, sem megfelelő eszköz. A nyolcvanas években ugyan erős amerikai titkosszolgálati támogatással elindultak az úgynevezett szamizdatok, másként fogalmazva vezető pártkáderek védett gyerekei a liberális eszmerendszer alaptételeit terjeszthették a hatalom hallgatólagos beleegyezésével, látványos titokzatoskodással. A másik út a már érintett írószövetségi, a törvényeket tiszteletben tartó, a hatalommal nem nyegléskedő és pimaszkodó, felelős, a magyar társadalom egészének érdekeit képviselő, és azokat közérthető formában megfogalmazó írástudók fellépése volt. Sokáig tartott, míg végre a Hitel hivatalosan is megkaphatta a lapengedélyt, ám hatása százszor erősebb volt, mint a szamizdatoké. 28
