Házi Balázs - Jónás Róbert (szerk.): Hitel repertórium 1988-1992 - RETÖRKI könyvek 36. (Lakitelek, 2018)

Dippold Pál: A hittel teli Hitel - Emlékeim egy korszakos lapról

Hitel repertórium 1988-1992 A Hitel első számának beköszöntőjét író szerkesztőségi elnök a törté­nelem hullámaiból egy hirtelen és meglepő húzással a jelenbe szegezi az ol­vasót. Irástechnikailag is igen érdekes ez a szerkesztésmód, a szerző közli, hogy mikor bevezetőjét írja, a magyar országgyűlés a bős-nagymarosi víz­lépcső továbbépítéséről szavaz. A hatalom különös helyzetben találja magát, a némaság évtizedei után a parlamentben is megjelent az új közéleti szellem: megszólalhattak a vízlépcső ellenzői, érvekkel vitázhattak a természet rom­bolóival. A valódi erkölcs és tudomány csapott össze a hivatalos hatalom ál­erkölcsei és tudománytalan tudománya ellen. Csoóri a hatalom és az ellenzék szembenállását érzékletes képekkel láttatja. Az Országház előtt fegyelmezett, vízlépcső ellen tüntető tömeg. És ebben a gondolatsorban is felbukkan 1956, elkövetkezett „30 év óta először az állam és a nemzet farkasszem-váltásának jóslatos pillanata.” Csoóri mondataiban megjelenik a rendszerváltást meg­előző évek minden feszültsége. A feszültség okai, a feszültségek értelmezése a hatalom és az ellenzék szemszögéből. Egyáltalán, megjelenik a bűvös szó, ellenzék, szinte mágikus erővel ég bele az olvasók tudatába, hogy aminek neve van, amit megnevezhetünk, az van, az létező. Van magyar ellenzék. Egy újabb tabut rombolnak szét Csoóri Sándor szavai. Éppen erről, a tabuk megszűnte­tésének erős szándékáról szólnak a bevezető mondatai, nem pökhendi, izgága vagy akár nagyképűen kioktató stílusban. Inkább a kérdések hozta látszólagos bizonytalanságok között vergődve okos, sokaknak, nem túlzás, az egész nem­zetnek jót akaró módon gondolkodva azon, hogy melyik az az út, amelyikre rálépve a magyarság a bizonytalan idők után végre megbékélhet magával, sok­féle örökségével, de legfőképpen a nemzet tagjai megbékélhetnek egymással. Ehhez viszont kérdezni kell, sokszor kell kérdezni, és a Hitelnek többek között az egyik legfontosabb feladata, hogy ezeket a kérdéseket feltegye, ahogy Csoóri mondja, a kérdések egész tömegét vállalnia kell. És természetesen a válaszok közül biztos kézzel kell kiválasztani és megmutatni a helyes útra vezetőket. A változás mámora Az egy nekifutásra elolvasható és végig csillogóan közérthető gondolatsor végén Csoóri Sándor bevezetője utolsó bekezdésében újra kérdésekkel indít. Milyen lesz a Hitel? Válaszol is, cseppet sem bonyolultan és nagyon józanul. „Ne felejtsük el, hogy választási esélyünk túl van a hamletin: a lenni vagy nem lenni-t már nem mondhatjuk ki hangosan, elvesztettük hozzá az emelkedettség 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom