Szeredi Pál (szerk.): Lakitelek 1988. A Magyar Demokrata Fórum 1988. szeptember 3-i tanácskozásának jegyzőkönyve és sajtóvisszhangja - RETÖRKI könyvek 35. (Lakitelek, 2018)
Lakiteleki találkozó, 1988. szeptember 3-i jegyzőkönyve - A második rész levezető elnöke Für Lajos
tesszük, akkor hűek vagyunk ahhoz, amiért legelőször jöttünk ide. Nevezetesen ahhoz, hogy kicseréljük és ütköztessük azokat az egymástól akár eltérő, de mégis egy érdekért munkáló véleményeinket, amelyek akkor összehoztak itt minket. Ha nem ezt tesszük, hanem megpróbáljuk valamilyen erőszakolt módon egységgé kovácsolni azt, ami egyébként nem egységes, akkor a bolsevik párt legjobb hagyományaihoz képest egyszerűen felerősíthetjük a mozgalomban azokat a természetes reflexeket, amelyek valamilyen módon kisebbségbe szorítanak véleményeket, és itt térek rá az alapító gondolat másik fontos konfliktusára, ez pedig az, ami úgy van megfogalmazva, hogy szellemi, politikai mozgalom. Itt most valami nagyon népszerűtlent kell mondjak, ennek az aránya sordöntő lehet. Nem tenném ezt szóvá, hogyha az alapszabályban nem találnék olyan részletet, amely nem egyszerűen alapszabályi részletkérdés a számomra, nevezetesen az, hogy hogyan kell és milyen ajánlóval a 16 éven aluliakat bekapcsolni ebbe a mozgalomba. Nem tartom elszólásnak, hanem inkább egy mozgalomról való olyan víziónak, ahol kérdésessé válik számomra, a mozgalom szellemi teljesítményének és elhivatottságának, valamint politikai küldetésének az aránya. Én ezt válaszúti helyzetnek tartom, ezért arra kérlek benneteket, mindannyian, akik még itt vagytok, és hozzá fogtok szólni. Szóljatok ehhez is hozzá, nem történik-e meg az, hogy legfontosabb és legerősebb képességét, azaz igen tisztelt gyülekezet, amely virtuálisan nagyon is kiterjeszthető e sátor határain túl, a város határain túl, az ország határain túl is, mégis a maga feladatát elsősorban miben fogja látni. Tudom, hogy ezt nem lehet meghatározni előre. Nem lehet azt mondani, hogy ki az, aki a szellemi teljesítményt letette, és akire ezért számítunk. De meg lehet a tevékenységet úgy határozni, hogy ez legyen a sine qua nonja és ez csináljon mozgalmat. Egy ilyennek például a folyóirat, a Hitel című folyóirat kiváló műhelye lehet, és azt ezt körülvevő olyan vitakörök, klubok és szellemi műhelyek, amelyek hasznosíthatják a legfontosabbat. Amennyiben nem ez történik, félő, hogy egy arányeltolódásban csorbul ez, és valami nem végeztetik el, amit helyettünk senki más nem fog elvégezni, pedig én Lakitelek. 1988. szeptember 3.-jegyzőkönyv_______________________ 90