Szeredi Pál (szerk.): Lakitelek 1988. A Magyar Demokrata Fórum 1988. szeptember 3-i tanácskozásának jegyzőkönyve és sajtóvisszhangja - RETÖRKI könyvek 35. (Lakitelek, 2018)

Lakiteleki találkozó, 1988. szeptember 3-i jegyzőkönyve - Az első rész levezető elnöke Biró Zoltán

Az első hozzászóló Csoóri Sándor lesz, aki voltaképpen nem hozzászólásra jelentkezett, hanem egy nyilatkozat-tervezetet olvas fel, egy nyilatkozatot olvas fel, amelyben javaslatokat teszünk, konkrét javaslatokat teszünk arra vonatkozóan, hogy az erdélyi kérdésben milyen követelései lehetnek Magyarországnak. Kérem Csoóri Sándort, hogy olvassa fel a nyilatkozatot.

CSOÓRI SÁNDOR: Tisztelt Demokrata Fórum, kedves barátaim! Bíró Zoltán már beszélt az aradi találkozóról. Elgondolhatják, hogy nekem is van véleményem erről, szívesen elmondanám, részletesen kifejteném, de ennek a mai találkozónknak akkor nem lenne se vége se hossza. Úgy döntöttünk, hogy részletes elemzés helyett a Demokrata Fórum egy nyilatkozatot, azaz egy tervezetet készít. Ennek a szövegét olvasom föl. [beszólás a résztvevők soraiból: „még mindig nem működik”] Tehát elölről kezdem.

„Az 1988. augusztus 28-án, Aradon megtartott magyar-román, illetve Grósz-Ceausescu találkozót megkülönböztetett figyelem kísérte világszerte. A magyarság pedig, az itthoniak, a kisebbségben és a szétszóratásban élők egyaránt, szinte lélegzetvisszafojtva várták, hogy a nagy sietséggel megrendezett találkozó, mint valami fegyverszüneti tárgyalás, azonnal leállítja a Romániában évtizedek óta zajló kisebbségpusztítást, vagy véglegesen segít elszigetelni azt a hatalmi diktatúrát, amely a soknemzetiségű országból egynyelvű és tagolatlan szellemű soviniszta államot akar létrehozni. A találkozót hamis és ideiglenes román sikernek, a magyar fél részéről pedig súlyos politikai kudarcnak tartjuk. A tévedés részletes megindoklása helyett a Magyar Demokrata Fórum olyan javaslattevezetet ajánl most fel, amely egyezkedési alapja lehet egy újabb magyar kívánságra létrehozandó magyar-román megbeszélésnek. Tárgyalási feltételek: a második világháborút követően a romániai magyarság olyan politikai, adminisztratív és kulturális intézményekkel rendelkezett, amelyeket később a magyarság megkérdezése nélkül számoltak fel. Létfontosságúnak tartjuk helyreállításukat, éppen ezért újból létre kell hozni egy kulturális és társadalmi érdekképviseleti szervezetet, amelynek tagja lehet bármely magyar, s amelynek feladata a magyar nemzetiség politikai, társadalmi, demográfiai, jogi, gazdasági, kulturális,

Lakitelek. 1988. szeptember 3. - jegyzőkönyv_______________________

24