Szeredi Pál (szerk.): Lakitelek 1988. A Magyar Demokrata Fórum 1988. szeptember 3-i tanácskozásának jegyzőkönyve és sajtóvisszhangja - RETÖRKI könyvek 35. (Lakitelek, 2018)
A Magyar Demokrata Fórum 1988. szeptember 3-i lakiteleki tanácskozásának sajtóvisszhangja
persze, csak akkor, ha az időzítést tekintjük. Azt, hogy most nem. Pontosabban: most még nem. Egyébként azonban az első és a két további megnyilatkozás már alapvető különbséget mutat. Andics Jenő ugyanis egy másik, egy második olyan párt lehetőségét - sőt: hatalomátvételét - nem utasította eleve el, amely „következetesen szocialista’'. Csoóri Sándor és Németh Zsolt viszont - ezt kiegészítésül hozzá kell tennünk az általuk mondottakhoz - mindketten egy- egy, olyan közegben lefolyt tanácskozás után tették meg elég óvatos, a direkt pártalapítás szándékától tartózkodást tükröző nyilatkozatukat, amely közegben, Lakitelken [sic] és Szárszón egyaránt, a viták során alakuló programtervezetek szövegéből a felszólalók többsége, vagy legalábbis az erősen hangadók tetemes része - különösen az ifjabb korcsoportokból - kihagyan- dónak vélt bármi utalást a szocializmusra mint eszmerendszerre vagy társadalmi formára. (Emiatt Lakitelekről, amint hallani, többen már vita közben távoztak a Magyar Demokrata Fórum korábbi, neves támogatói közül, vagy elhatárolták magukat a vita végére kialakult, uralkodóvá vált [?] közhangulattól.250) Kínos tudathasadásom okát talán most fogom tudni elkezdeni jobban megfogalmazni. Mi hát az, aminek a tempóját túlságosan is gyorsnak érzem manapság? Vagy nem is a puszta gyorsaságról van szó. hanem sokkal inkább a mind nyilvánvalóbb fáziseltolódások, aszinkronítások az aggályosak? Az tehát, hogy amiként a gazdaságban a reformretorika messze megelőzte a reformcselekvést, a politikában is hasonló, veszélyes kettősség mutatkozik? E sorok írója véletlenül tanúja volt két neves személyiség találkozásának. Mindketten a magyar baloldali mozgalmak reprezentánsai. Mindkettőjüket - külön-külön - megkeresték hajdani eszmetársaik, a „történelmi köLakitelek. 1988. szeptember 3. - jegyzőkönyv_______________________ 250 Bár a szerző nem írta le, de Budapesten minden érintett tudta, hogy Bihari Mihályról van elsősorban szó. 230