Szeredi Pál (szerk.): Lakitelek 1988. A Magyar Demokrata Fórum 1988. szeptember 3-i tanácskozásának jegyzőkönyve és sajtóvisszhangja - RETÖRKI könyvek 35. (Lakitelek, 2018)
A Magyar Demokrata Fórum 1988. szeptember 3-i lakiteleki tanácskozásának sajtóvisszhangja
kesztője Bíró Zoltán. Milyen jelentősége van ennek az új sajtóorgánumnak Magyarországon? [BÍRÓ ZOLTÁN] Azt talán külföldön is tudják - akik egyáltalán érdeklődnek ez iránt hogy itt 10 éve folyik egyfajta igen megalázó - legalábbis néhány fordulójában igen megalázó - küzdelem ezért a lapért, a Hitel folyóiratért. Eddig nem adták meg az engedélyt. Különféle ígéretek hangzottak el, különféle óvatoskodások, de sem határozott igent, sem határozott nemet le nem írtak, és ki nem mondtak ezzel kapcsolatban. Megalázó helyzetek alakultak ki.194 Most az önmagában, hogy a lapengedélyt megkaptuk, megint kiút, megnyit egy új lehetőséget. Ennek az új lehetőségnek a lényege - szerintem - az, hogy egy folyóirat a maga eszközeivel a szellemi erők igazi lényegévé válhat Magyarországon. Ennek a lapnak a céljai között szerepel az - és én ezt tartom elsőrendűnek hogy az egész magyarság lapja kíván lenni. Tehát a hazai, az erdélyi, a felvidéki, vagy az angliai, vagy az NSZK-beli, vagy az amerikai magyarságé egyaránt. Ez tenné lehetővé - ami eddig sosem vált lehetségessé -, hogy egyenrangú szellemi partnerként vehessen részt egy ilyen folyóirat munkájában bárki, aki úgy érzi, hogy neki mondandója van, és ezt színvonalasan meg tudja tenni. Én ebben látom a legnagyobb lehetőséget, de talán abban is, hogy miközben úgy tűnik - sokan ezt mondják -, hogy ez a nép, ez az úgynevezett népiek lapja lesz. Én a népi kategóriát sem fogadom el ugyan, de hozzáteszem, hogy természetesen ez a szerkesztőség elsősorban olyanokból áll, akik a hajdani népi írói vonulat követői. A lap tartalmát szeretnénk úgy kialakítani, hogy mindenféle ilyen népi, meg urbánus, ___________________________________A tanácskozás sajtóvisszhangja 194 Bíró Zoltán nem említette, de a külföldön élő magyarok is tudhatták, hogy elsősorban az Illyés Gyulát érő regulázásról volt szó. Felesége még Illyés halálos ágya mellett is próbálta telefonhívásokkal elemi, hogy a költő halála előtt megbizonyosodhasson, a folyóirat megkapja az engedélyt, ám kétségbeesett kísérletei kudarcot vallottak. A Hitel című folyóirat csak Illyés halála után öt évvel jelenhetett meg. 175
