Szeredi Pál (szerk.): Lakitelek 1988. A Magyar Demokrata Fórum 1988. szeptember 3-i tanácskozásának jegyzőkönyve és sajtóvisszhangja - RETÖRKI könyvek 35. (Lakitelek, 2018)

Lakiteleki találkozó, 1988. szeptember 3-i jegyzőkönyve - Az első rész levezető elnöke Biró Zoltán

Bíró Zoltán hogy legyen bennünk legalább akkora erő és akarat, amit én ma éjszaka ba­rátaim arcán a sátor építése közben láttam. Köszönöm szépen, és átadom a szót Bíró Zoltánnak. BÍRÓ ZOLTÁN: Kedves Barátaim! Engedjék meg, hogy mindenekelőtt egy eszmei elnökséget felkérjek. Eszmei, mert a körülmények olyan termé­szetűek, hogy eszmei maradhat csak egy elnökség. Felkérem Újhelyi Szilár- dot, Benda Kálmánt, Ilia Mihályt, Bihari Mihályt és Furmann Imrét, hogy az első szakasz elnöklésében segítsen nekünk.11 Ez, még egyszer mondom, csak eszmei lehet. Engedjék meg, hogy a mai találkozó bevezetőjéül néhány szót mondjak erről az egy esztendőről, amely az első lakiteleki találkozó óta eltelt. Nem akarom elismételni mindazt, ami történt azóta, hiszen az itt ülők tudják, hogy mi történt. Inkább arról szeretnék néhány szót szólni, hogy mi­lyen esztendő volt ez, milyen helyzetben vagyunk ma, és milyen helyzetet szeretnénk teremteni az elkövetkező időre. Amint azt tudják, a Magyar Demokrata Fórum úgy jött létre, hogy szer­vezetlen, laza, elsősorban a szellemi erőkre támaszkodó mozgalom legyen, így indult, és így folytatódott a Jurta Színházbeli fórumokon. Ennek a jegyé­11 Az MDF szervezői rendezvényeiken - így a tavaszi országos fórumgyűléseken is - arra törekedtek, hogy az elnökség asztalánál olyan személyek foglaljanak helyet, akik mintegy reprezentálják valamilyen gondolat, szervezet, vagy saját személyükön keresztül egyfajta álláspont jelenlétét. Újhelyi Szilárd 1956-ban Nagy Imre tanácsadói környezetéhez tarto­zott, tagja volt a Snagovba elhurcoltaknak, így az 1956-os népfelkelés és szabadságharc egyik megszemélyesítőjeként jelenhetett meg, Benda Kálmán az újkori magyar történelem kutatója, oktatója volt, aki inkább a szabadelvű, polgári demokrata gondolatok vonzás­körében talált eszmetársakat, ám nemzeti elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen volt. Ilia Mihály a vidéki értelmiség reprezentánsaként is szerepelhetett, hiszen a Tiszatáj című folyóirat szellemisége nagyrészt hozzá volt köthető, a határon túli magyar kultúra meg­ismertetésében elévülhetetlen érdemei voltak. Bihari Mihály az alternatív politikaelméleti gondolatok megjelenítőjeként az időszak egyik legismertebb és legaktívabb közszereplője volt, Furmann Imre pedig a miskolci MDF szervezet alapítójaként a Demokrata Fórum vi­déki szerveződéseit képviselte az elnöki asztalnál. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom