Szeredi Pál (szerk.): Lakitelek 1988. A Magyar Demokrata Fórum 1988. szeptember 3-i tanácskozásának jegyzőkönyve és sajtóvisszhangja - RETÖRKI könyvek 35. (Lakitelek, 2018)

Lakiteleki találkozó, 1988. szeptember 3-i jegyzőkönyve - A harmadik rész levezető elnöke Fekete Gyula

tele a tulajdonviszonyok szerves fejlődés útján történő átalakulása. Ennek érdekében a magántulajdont, a szövetkezeti és állami tulajdonnal azonos rangra kell emelni, és versenysemleges feltételek mellett módot adni az egyes tulajdonformák olyan arányának kialakítására, amely gazdaságunk jövőbeli adottságainak és belső logikájának megfelel. A következő részben kijelentjük, hogy el kell választani a gazdaság szféráját minden más szférától, gondolunk itt a politikára elsősorban, és még a szociális kérdéseket is a gazdaságon kívülre kell helyezni és ott megoldani.

Azt is kijelentjük, hogy az MSZMP-nek ki kell vonulnia a gazdaság intézményrendszeréből és meg kell szüntetni a beavatkozási lehetőségeit a gazdaságirányításba és a vállalatok működésébe. „A gazdaság hosszú távú fejlődését alapvetően európai perspektívába kell helyezni, szemben a szocialista világrendszerben, vagy a KGST-ben való gondolkodással. Célul az európai integrációhoz való közeledést kell kitűzni, a jelenlegi KGST-országok- kal fenntartott gazdasági kapcsolatokat a gazdasági racionalitásoknak megfelelő szinten kell folytatni.

Meg kell szüntetni az állami pazarlást, a tisztán politikai érdekből származó intézkedéseket, a hatalmas összegeket felemésztő nemzetközi beruházásokat, a társadalmi ellenőrzés nélküli katonai költekezést, az állami költségvetés deficitjének a társadalom terhére történő csökkentését. Meg kell változtatni a humán szférához (oktatás, egészségügy, kultúra) való viszonyulást; ezeket a maradványelv alapján történő finanszírozás helyett, mint alapvető társadalompolitikai prioritást élvező területeket kell kezelni. Ez jelentené a gazdaság oldaláról történő hozzájárulást a népünk, nemzetünk jövőjét fenyegető demográfiai problémák megoldásához.”

Az utolsó részt még fölolvasom. „Gazdaságunk jelenlegi leterheltsége és megkötöttségei alapján még a radikális pozitív változások bekövetkezése esetén sem remélhetjük, hogy gazdaságunk egészségessé válása, az életszínvonal növekedése néhány év alatt megvalósul. Az ország vezetésének a nemzet és a történelem előtt kell felelnie azért, ha ideológiai dogmák, félreértett gazdasági összefüggések, látens vagy nyilvános frakcióérdekek, eset_________________________________________________Légrádi Tibor

119