Szeredi Pál (szerk.): Lakitelek 1988. A Magyar Demokrata Fórum 1988. szeptember 3-i tanácskozásának jegyzőkönyve és sajtóvisszhangja - RETÖRKI könyvek 35. (Lakitelek, 2018)
Lakiteleki találkozó, 1988. szeptember 3-i jegyzőkönyve - A második rész levezető elnöke Für Lajos
__________________________________________Dénes János. Bakos István képességét. Mégpediglen innentől kezdve már nem lehet antidemokratikus. Az intézőbizottságnak ekkor már el kell nyernie a testnek, a váznak, a tagságnak a teljes támogatás és helybenhagyását. Addig viszont kérem szépen, élje az életét az intézőbizottság, és ne éljen vissza a ráruházott jogokkal, ez a véleményem. [Alapzaj] BAKOS ISTVÁN: Nem negligálja az én javaslatom, az intézőbizottsággal természetesen mindannyian egyetértettünk. Azt gondoltuk, hogy az ideiglenes választmány éppen a most felmerült, tehát egy alakuló mozgalom szerveződését segítendő kellene, hogy létrejöjjön nem csak budapestiekből, hanem vidékiekből, és ezért gondoltuk, hogy szélesebb alapokon szerveződjék. .. A többségnek az a véleménye, hogy nem, mondom, ettől a javaslattól elállók. A Hitel ügyéhez. Én azt hiszem, hogy ha a Hitel mottójául föl- imánk azt a Széchenyi-mondatot, hogy a Hitel gondolom tágas értelemben, tudniillik hinni és hihetni egymásnak, akkor abban a pillanatban kiderülne az, hogy nem gazdasági hitelről van szó, hanem itt a hitel az emberi hitel és az erkölcsi hitel vállalása ennél a lapnál. [Bekiabálások] Na, most nem... Készültem hozzászólással, akartam reflektálni néhány felvetésre, azt hiszem, hogy alapvetően én az alapszabály tervezettel Bihari Miska, Szabad György professzor kiegészítéseit is figyelembe véve egyetértek. Amit én várok a Magyar Demokrata Fórumtól, úgy érzem, hogy ez a legéletképesebb szerveződés ebben a válságos időszakban Magyarországon, és ha körülnézünk, ha körülnézünk itt a szomszédainkban, akkor látjuk, hogy mivé fajulhat az a struktúra és az a politikai mechanizmus, amiből tulajdonképpen mi szeretnénk kilábalni, és ennek a kilábalásnak legfőbb szervező erejét én a Magyar Demokrata Fórumban látom. Romániában egy despotikus fasizmus, Lengyelországban egy skizofrén államalakulat, a Szovjetunióban a vajúdás kétségbeejtő állapota, Csehszlovákiában egy ájult tulajdonképpeni kilábalás. Szóval, hogyha az ember ezt végignézi, akkor Jugoszláviában az anarchia felé vivő rendezetlenség, akkor nagyon nagy kétségei vannak afelől, hogy vajon mi úrrá tudunk-e lenni a bajainkon, úrrá tudunk-e lenni ezen a helyzeten, amibe ebben a táborba keveredett az egész ország, és keveredett a po105
