Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)
Ferkó Dániel: A Romániai Magyar Demokrata Szövetség létrejötte - avagy mikor került fogságba az autonómia?
■_____ Utak a Teleki térről M. Kiss Sándor tiszteletére elmélyíti állampolgári hűségünket a szabad, demokratikus Románia iránt. E jog alapján építeni kívánjuk a román és magyar nép közötti együttműködést, minthogy a romániai magyar nemzeti kisebbséget kultúrája, történelme, hagyományai elválaszthatatlan szálakkal fűzik a magyar nemzethez. Abban a hitben közöljük Kiáltvány unkát a romániai népforradalmat teljes erejükkel támogató polgártársainkkal, hogy a kiáltványunkban foglaltak alapján a román néppel és országunk többi nemzeti kisebbségével összefogva, a kölcsönös megbecsülés és megértés alapján szabad jövőnket építjük. (A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ideiglenes Intéző Bizottsága nevében: Domokos Géza)”162 Mielőtt közelebbről megvizsgálnám a Kiáltvány születésének kérdéseket és ellentmondásokat felvető körülményeit, alapvetően fontosnak tartok kiemelni egyelőre két elemet a dokumentumból. Az első maga az önmeghatározás: „Az RMDSZ a romániai magyarság nemzetiségi közképviseleti és érdekvédelmi szervezete.” Az RMDSZ kezdetben tehát nem politikai pártként vagy egyszerűen szervezetként határozta meg magát, mely egy lehetséges, választható alternatívát jelent a forradalmat követően megalakuló sok magyar társaság, civil csoportosulás között, hanem olyan mozgalomként, amely az egész romániai magyarság érdekvédelmét, képviseletét felvállalja a többségi román államban. Az önmeghatározás tehát nyilvánvalóvá teszi, hogy az RMDSZ magát eleve önálló politikai entitásnak, azaz politikai közösségnek tekintette. A bukaresti Kiáltvány közzététele után pár nappal jelent meg az NMF kisebbségi jogokra is kitérő, már ismertetett Közleménye, mely csak tovább erősítette a magyarság optimizmusát. Pedig ha a történelmi tényeket vesszük szemügyre, akkor könnyen belátható, hogy az NMF nem valami eddig nem létező jog biztosítását ígérte, hiszen a kisebbségek jogai már az 1918. december 1-jei Gyulafehérvári Nagy Nemzetgyűlésen (nem mellékesen, december 1-je Románia nemzeti ünnepe, mely alkalommal Erdélynek Romániával való egyesülésére emlékeznek) az úgynevezett Gyulafehérvári Határozatok keretében kimondattak, mint a román lakosság ígéretei a nemzetiségek számára. Vagyis hogy: „teljes nemzeti szabadság valamennyi együttlakó nép részére”, „minden nép saját nyelvén a saját soraiból származó egyének révén fogja folytatni az oktatást, közigazgatást és igazságszolgáltatás t”, 162 A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ideiglenes Intéző Bizottságának kiáltványa. In: Bárdi Nándor-Éger György (Szerk.): Útkeresés és integráció. Határon túli magyar érdekvédelmi szervezetek dokumentumai. 1989—2000. Budapest, Teleki László Alapítvány, 2000. http://adatbank.transindex.ro (Utolsó letöltés: 2018. április 10.) 88
