Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)
Czene-Polgár Viktória: "A dolgozó nép hazájának védő karja"
Utak a Teleki térről M. Kiss Sándor tiszteletére A rendőrség kötelékébe tartozók 1948 elejére már nemcsak az igazolási eljáráson estek túl,125 de az első „tisztújítási” (inkább tisztogatási) hullámok során a régi szakemberek többségét a kommunista vezetők - hatalmuk megszilárdulásával párhuzamosan - eltávolították, és helyükbe kevésbé iskolázott, de számukra politikailag megbízható újoncokat vettek fel.126 Ily módon teljes erővel folyt a rendőrség „kommunizálása”, amely leginkább Rajk László belügyminiszter127 nevéhez volt köthető. A koalíciós pártok már 1945-ben elkövették azt az alapvető hibát, hogy belenyugodtak abba, hogy a BM IV/12. (rendőrségi) ügyosztályának vezetői és helyettes vezetői posztját is a kommunistáknak engedték át. így már Erdei Ferenc belügyminisztersége alatt vezetői pozícióba került dr. Szebenyi Endre és helyettese, Ékes István, akik később, Rajk belügyminisztersége idején is a helyükön maradtak.128 125 A 1690/1945. M. E. számú rendelet szerint mindazon személyeket, akik a csendőrség szolgálatában álltak, elbocsátották, azonban egy igazolási eljáráson átesve kérhették felvételüket a rendőrséghez vagy a honvédséghez. A közszolgálatban való alkalmazásuk esetén pedig a csendőrség kötelékében eltöltött szolgálati idejüket beszámították. Czene- Polgár Viktória: Tudásmenedzsment a II. világháború után. In: Uő. - Zsámbokiné dr. Ficskovszky Ágnes (Szerk.): Innováció, elektronizáció, tudásmenedzsment. Budapest, NKE RTK VPT, megjelenés alatt. 126 Kozáry Andrea: A rendőrakadémia létrehozása és működése 1947-1948-ban. In: Gyarmati György (Szerk.): Trezor I. A Történeti Hivatal évkönyve 1999. Budapest, Történeti Hivatal, 1999. 189. 127 Rajk László 1946. március 20. és 1948. augusztus 5. között volt belügyminiszter, ezt követően, 1949. június 11-ig a külügyminiszteri tárcát kapta meg. Bölöny József: Magyarország kormányai 1848-1992. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992. 373. 128 Ékes Istvánt 1945 januárjában bízta meg Erdei a közrendészeti ügyek intézésével és irányításával. 1945 márciusában a szerveződő Belügyminisztériumban azután három osztály alakult ki: az „A” (elnökinek megfelelő) egység, a „B”, a közigazgatási és közjogi ügyek osztálya és a „C”, a közrendészeti osztály. Erdei az 1945. március 12-én kelt 5525/1945. sz. rendeletével a „C” osztály vezetését Szebenyi Endrére bízta (a „B” osztály vezetője Bibó István lett). Az osztályok belső munkabeosztásának megállapítását az osztályvezetőkre ruházta, a saját- és a felülvizsgálatot gyakorló államtitkárok előzetes hozzájárulása alapján. 1945 áprilisától a Szebenyi által vezetett, immár VI. (Közrendészeti) osztály három alosztályra tagozódott, a VI/1. igazgatásrendészeti, a VI/2. rendőrségi és a VI/3. egyesületi alosztályra. A VI/2. rendőrségi alosztály vezetője - Szebenyi beosztottjaként - Ékes István lett. 1945. augusztus 24-én a minisztériumot átszervezték: négy főosztályt alakítottak ki. Ezek közül a IV. volt a Közrendészeti Főosztály, továbbra is Szebenyi irányítása alatt. A IV/12. (rendőrségi) ügyosztályt Ékes István vezette. Erdei az 1945. szeptember 5-én kiadott 6410-es számú belső rendeletével szabályozta a felügyeleti jogkör szétosztását is. AIV. (közrendészeti) főosztály felett a felügyeleti jogkört Farkas 62
