Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)
Bandi István: A román titkosszolgálatok intézménytörténeti áttakintése az első világégéstől a királyság bukásáig
Bandi István A román titkosszolgálatok intézménytörténeti áttekintése... a csendőrség szakállományát a VKF II. továbbképzésben részesítette. A csendőrség szakszolgálati szervei 150 fedett tiszttel rendelkeztek, de a vezetés 220 főre szerette volna emelni ezt a létszámot.94 Az 1941-es hírigényi tervek szerint a csendőrség szakosított szerve feladatául kapta a lakosság általános hangulatának felderítését, különös tekintettel a vidéki kisebbségi közösségek (magyar, bolgár, ukrán, német, orosz, török, zsidó, szerb, lengyel és idegen állampolgárok) hangulatára. Külön fejezetben kellett szintetizálni a magyarok esetében hivatalos intézményből, a Romániai Magyar Népközösségből,95 valamint a bolgár és az ukrán szervezetekből származó információkat. A szekták követése, a kémkedési, szabotázs, hírkeltés és a szomszédos államokból vagy államokról való információk begyűjtése állandó igény maradt a háború végéig. Az 1944-es átállás során Bukarest védelmében 12000 csendőr harcolt a német csapatok ellen. Augusztus végén a testület helyettes vezetője saját vezetőjét tartóztatta le, illetve novemberre az állományt 30000 főre kellett csökkenteni. Ez a szám 1945 márciusára további 40%-kal csökkent, majd újabb 65%-ra emelkedett.96 A személyi állomány drasztikus csökkentése mellett a politikai vezetés továbbra is elvárta a testülettől feladatainak ellátását, sőt új szervezési feladattal, a polgári területvédelmi szolgálat megszervezésével is megbízta. Ez gyakorlatilag a kommunista fegyveres csoportok intézményesítését, legalizálását jelentette. 1947 közepére a kommunisták által már megszerzett Belügyminisztérium alá tartozó rendőrség (DGP) elvárta a csendőrségtől, hogy a még működő hírszerző szervezetét bocsássa rendelkezésére. A szakmailag és az állomány szempontjából teljesen kizsigerelt testület 1948-ban ugyan megőrizte fegyvernemi önállóságát, de minden más jellemzője feloldódott az 1949-ben megszülető új szovjet mintájú Trupele de Securitate - Szekuritáté (Roham) Csapatai szervezetében. származhattak, de a titkosszolgálatok által ellenőrzött, kiképzett és meghatározott hírszerző lehetőséggel rendelkeztek. Uo. 334. 94 Uo. 453. 95 Romániai Magyar Népközösség: Az 1938-ban bevezetett román királyi diktatúra tiltotta a politikai pártok tevékenységét, így az Országos Magyar Párt is befejezte működését. Ugyanakkor kulturális tevékenység szervezésére az erdélyi magyar közösség vezetői (Bánffy Miklós, Szász Pál, Gyárfás Elemér) egy új társadalmi szervezetet hoztak létre: 1939 februárjában Kolozsváron indították útjára a Magyar Népközösséget. Észak-Erdély visszatérése után a kolozsvári központ tovább működött, de a vidéki, távolabbi szervezetek lassan leépültek. 96 Uo. 590. 45
