Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)
Bandi István: A román titkosszolgálatok intézménytörténeti áttakintése az első világégéstől a királyság bukásáig
Bandi István A román titkosszolgálatok intézmény történeti áttekintése... javaslatot. Az összefoglaló elemzéseket, jelentéseket, amelyek a felső vezetés asztalára kerültek, ugyancsak ez az egység készítette el. 1936-ban a CFR (Cáile Ferate Románé - Román Vasutak) és a csendőrség között megállapodás alapján külön alakulatot hoztak létre Románia vasútvonalainak a rabló- és terrortámadások elhárítására.84 Az új, légió85 méretű csendőri alakulat létrehozásához és fenntartásához szükséges anyagi fedezetet a vasúttársaságnak kellett biztosítani. A 400 csendőrből és 30 tisztből álló légiótól elvárták, hogy felderítse az állam biztonságát veszélyeztető jelenségeket, személyeket. Komoly szervezeti átalakítás zajlott le 1938 nyarától 1939 nyaráig, melynek köszönhetően a rendőrség városi és a csendőrség falusi, vidéki jellege, hatásköre eltűnt, ugyanis a megyei szinten, csendőri vezetés alatt végrehajtott egységesítés azt jelezte, hogy a hatékonyság és a gyorsaság érdekében a két testület ilyen mértékű együttműködése elengedhetetlen. Ekkor zajlott ugyanis a szélsőjobb légionárius mozgalom vezetőinek kivégzése is, amit a csendőrség egy különleges alakulata hajtott végre („triumvirek” és „decemvirek” - terrorcselekményekért lefogott légionáriusok). Az 1939 közepén életbe lépett új szervezési szabályzat,86 amely egyben a csendőrség szervezéséről szóló új törvény87 is volt, mindamellett, hogy a testület nevét Országos Főfelügyelőségről (Inspectoral General) Testületre (Corp) módosította, egyben jelezte azt a jelentős szerepet, amelyet II. Károly király szánt ennek a rendfenntartó szervezetnek. A világpolitikai változások azonban felülírták a királyi szándékot, és más szerepbe helyezték ezt a fegyvernemet. A háború kitörésével a csendőrség a körülmények hatására új szerepeket kapott, így a katonai ügyészségi és rendészeti feladatok is bekerültek a csendőri alakulatok tevékenységeinek sorába. adatok a szomszédos államokból/ról, a csendőrségi állomány hangulata. Spánu: Istoria serviciilor..., i. m. 223. 84 Uo. 220. 85 A francia csendőrségnél használt alakulati forma, részleteket lásd Védő Attila: A Francia Nemzeti Csendőrség története a két világháború között. Rendvédelem-történeti füzetek, 2013. 31-34., 185-197. 86 1939/2254. számú királyi rendelet 87 A csendőrség szervezéséről szóló jogszabályt 1939. június 3-án 2254. számú királyi rendeletként hirdették ki, és 1939. június 5-én jelent meg a Hivatalos Közlöny 126-os számában. 43
