Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)
Riba András László: Hatalomtechnika (1988-1989)
1 Riba András László Hatalomtechnika (1988-1989) kiváltásága volt, ezzel igazolta önmagát is, mint a társadalom vezető erejét. A vívmányok védelme, a szocialista fejlődés biztosítása, a szocialista demokrácia megvalósítása tehát az MSZMP feladata volt. Grósz Károly 1987. szeptemberi megfogalmazása szerint kormánya munkaprogramja is: „...folytatása és egyben megújítása annak a merész és előremutató politikának, amely kivezette az országot az 1956-os tragédiából, létrehozta a szocialista mezőgazdaságot, meghirdette és bevezette a gazdasági reformot és rátért a szocialista demokrácia kibontakoztatásának útjára. Égető szükség van most arra, hogy a politikának ezt a szellemiségét kövessük, hogy hasonló nyíltsággal nézzünk szembe a gazdaságban és a politikai intézményrendszerben felhalmozódott gondokkal, és ugyanolyan határozottsággal cselekedjünk, mint az említett nagy fordulatok időszakában. Ez a határozottság szükséges ahhoz, hogy leküzdjiik a gazdasági nehézségeket, úrrá legyünk a társadalom és intézményeinek működési zavarain, hogy cselekvőén lépjünk fel az ideológiai élet elszürkülésével, a társadalom politizáló rétegeinek elbizonytalanodásával szemben.”295 A Grósz által megfogalmazott merész és előremutató politika a tulajdon kérdése miatt meglepetést, esetenként értetlenséget keltett, például amikor bejelentették, hogy egyes hazai vállalatok akár teljes mértékben tőkés tulajdonba kerülhetnek. Az is előfordult, hogy ezt az ország kiárusításának minősítették. Grósz Károly 1988 nyarán miniszterelnök-főtitkárként egy nyilatkozatában viszont arra utalt, hogy határozottan szerepel a kormányprogramban, hogy növelni kell a termelésben a magánbefektetések, a magántulajdon arányát. Említést tett róla, hogy már 1987-ben is vita volt arról, hogy milyen legyen ez az arány. „Aki azonban egy kicsit is ismeri a magyar valóságot, az tudja, hogy a lakosságnál nincs megfelelő felgyülemlett magántőke, ki kell tehát nyitnunk a kapukat a külföldi tőke előtt. Ehhez törvényes garancia kell a partnerek számára is, hogy megtalálják és elvihessék a maguk hasznát. Az országot természetesen nem akarjuk kiárusítani, de ha most elhalasztjuk a külföldi működő tőkét, akkor csak illúzió a gazdasági kibontakozás.” Berecz János a KB ideológiai titkáraként ezt az állapotot átmeneti szakasznak értékelte a szocialista társadalom felé. Egy, a jelenség társadalmi hatását vizsgáló információs jelentésben egyes csoportok azonban a folyamatok ellenkezőjét vélték kiolvasni: Magyarország társadalmi valóságából úgy ítélték meg, hogy a magántulajdon és a pénztőke szerepének fokozódása, illetve a pluralizmus terjedése inkább a kapitalizmusba való átmenetet jelzi. Pozsgay Imre államminiszterként, PB- és 295 Az Országgyűlés 17. ülése. Országgyűlési napló, 1985... 1212. 201
