Bakos István - Házi Balázs - Nagymihály Zoltán (szerk.): A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000) - RETÖRKI könyvek 33. (Lakitelek, 2018)
II. MVSZ kislexikon - Személyek
II. MVSZ kislexikon - Személyek Debrecenben végezte. Reklám osztályvezetőként dolgozott különböző hivataloknál, majd a budapesti Külkereskedelmi Főiskolán szerzett PR szaküzemgazdász diplomát. 1994-től az MVSZ sajtófigyelője, a testületi ülések, nagyrendezvények előkészítő koordinátora, 1995 és 1998 között a Hivatal gondozásában megjelenő Magyar Figyelő c. lap szerkesztője. (VH) Dr. Erdélyi Géza református lelkipásztor, tanár, építészettörténész (Abara, 1937. április 2.) A prágai Károly Egyetem Komensky Evangélikus Hittudományi Karán végzett 1958-ban. 1975-ben emellett a prágai Műszaki Egyetemen művészettörténészi diplomát szerzett. 1988-ban a teológia doktora lett, 1997-ben habilitált. 1971-1985 között lelkészi szolgálata mellett a betléri, illetve a krasznahorkai Andrássy-könyvtár több ezer kötetes könyvtárát rendezte. Lelkipásztorként Szalócon, Rozsnyón, Hanván és Rimaszombatban tevékenykedett. 1996 óta a Szlovákai Református Keresztyén Egyház püspöke. 1996-ban a Magyar Reformátusok Világszövetsége alelnökének és az MVSZ választmányi tagjának választották. 2001-től a Magyar Református Egyházak Konzultatív Zsinatának elnöke. Munkásságát A Magyar Művészetért Díjjal (2001), az Esterházy János Emlékéremmel és a Bethlen Gábor-díjjal (2008) is elismerték. (VT) Erdélyi Zsuzsanna folklorista (Komárom, 1921. január 10.-Bp., 2015. február 13.) 1944-től a Külügyminisztérium sajtóosztályán dolgozott diplomataként, 1948-ban bocsátották el politikai okokból. 1953-63 között a Művelődésügyi Minisztérium népzenei kutatócsoportjában (Lajtha-csoport) dolgozott. A Néprajzi Múzeum népzenei osztályán (1964-71), az MTA Néprajzi Kutató- csoportjában (1971-87) dolgozott. Elsősorban szakrális szövegfolklórral és a népköltészet jelképrendszerével foglalkozott. 1968 óta - amikor először hallott archaikus népi imádságot egy nagyberényi asszonytól - a középkori eredetű szövegeket, a népi Mária-költészetet, a szóbeliség és az írásbeliség kapcsolatát és a népi vallásosságot kutatta. Több tízezer szöveget gyűjtött össze élete során. 1980-ban Esztergomban létrehozta a népi vallásosság gyűjteményét. Munkásságát számos kitüntetéssel, köztük a Népművészet Európa-díjával (1983), Stephanus-díjjal (1993), Bethlen Gábor-díjjal (1996), Pitré-Salomone Marino-díjjal (1996), Magyar Örökség díjjal (1998) és Kossuth-díjjal (2001) ismerték el. Legnagyobb hatású munkáját (Hegyet hágék, lőtöt lépék. Archai93
