Bakos István - Házi Balázs - Nagymihály Zoltán (szerk.): A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000) - RETÖRKI könyvek 33. (Lakitelek, 2018)

II. MVSZ kislexikon - Személyek

A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000)

Borbély Imre mérnök, politikus (Temesvár, Románia, 1948-2017. január 29.) A VET Elnökség, az MVSZ választmány Kárpát-medencei tagja. 1974-ben szerzett vegyészmérnöki diplomát a temesvári műszaki egyetemen. 1977 és 1990 között tudományos kutatóként dolgozott, öt találmányát szabadalmazták. Tőkés László temesvári ellenállását tanácsaival segítette. 1990-ben a Temesvár Társaság külső tagjaként kezdeményezője és értelmi szerzője volt a Temesvári Kiáltványnak, amely három törvényhozási ciklusra eltiltotta volna a kommunista nómenklatúra és politikai rendőrség tagjait politikai szerepvállalástól. A rendszerváltozás után az RMDSZ keretében vállalt politikai lt. 1990 és 1993 között az elnökség tagja, 1992 és 1996 között parlamenti képviselő volt. Elsőként szólalt fel magyarul a román parlamentben. Kiállt a magyarság romániai társnemzeti státusa és Románia föderalizálása mellett. 1992-ben szerzője volt a Kolozsvári Nyilatkozatnak, amely az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket először jelenítette meg az RMDSZ programjában. 1996-tól a Magyarok Világ- szövetsége nemzetstratégiai bizottsága koordinátora, majd elnöke. Később az MVSZ régióelnökeként tevékenykedett. 1996-ban tanulmányban fogalmazta meg a magyar nemzet határok fölötti újraegyesítésének gondolatát. E program fő elemeiként a külhoni magyar állampolgárságot és a határon túli magyar közösségek autonómiáját azonosította. (VT)

Böjté Csaba ferencesrendi szerzetes (Kolozsvár, 1959. január 24.)

A Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója, a szervezet célja az Erdélyben sanyarú körülmények között élő gyermekek felkarolása. Autóvillamossági szerelőnek tanult, majd egy évig dolgozott bányászként a Hargitán. Édesapja üldöztetése és korai halála komolyan formálta gondolkodását, megerősítette abban a szándékában, hogy pap legyen. A ferences rendbe titokban jelentkezett 1982-ben. Tanulmányait Gyulafehérváron és Esztergomban végezte, 1989-ben szentelték pappá. 1992-ben került Dévára, ahol néhány utcagyereket oltalmába fogadva az évtizedek óta üresen álló ferences kolostorba költöztek. Elsősorban adományokból tartotta fenn a szegény gyermekek gyarapodó közösségét. A román hatóságok hiába szólították fel többször az épület elhagyására, a gyermekek utcára tételére nem került sor. Mára tevékenységét elismerik nemcsak Erdélyben, de Romániában, Magyarországon, Európában is elismerik. Az alapvető életfeltételeken kívül a gyermekek taníttatásával, vallási, erkölcsi nevelésével is foglalkozik. 2013-ban, Kolozsvárt a Bethlen Gábor szoborállítás egyik fővédnöke volt. Számos elismerést kapott, többek között Márton Áron Emlékérmet (1998), Magyar Örökség díjat (2002), Sütő

74