Bakos István - Házi Balázs - Nagymihály Zoltán (szerk.): A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000) - RETÖRKI könyvek 33. (Lakitelek, 2018)
IV. Válogatott dokumentumok
IV. Válogatott dokumentumok megőrzésére és erősítésére; a küldöttgyűlés a moldvai csángókat a magyar nemzet részének tekinti, segíti őket anyanyelvűk és identitásuk megőrzésében; nemzetközi konferenciát szervez a csángó kérdés ismertetésére, melynek gyakorlati következtetéseit és tanulságait az ezzel egyidőben sorra kerülő rendkívüli elnökségi ülés határozati úton hasznosítja és tárja a világ elé; az erőszakos állami és egyházi asszimilációnak kiszolgáltatott moldvai csángók ügyében a Szentszékhez fordul, hogy a nyelvvesztés küszöbére kényszerített csángó-magyar közösségnek adassék meg a magyar nyelvű szentmisékben való részesedés lehetősége; megismétli, hogy az MVSZ valamennyi illetékes magyar és nemzetközi fórumon tiltakozik a magyarság erőszakos asszimilációjának minden formája ellen; megerősíti az MVSZ elnökségének korábbi tiltakozását az ellen, hogy a székelyudvarhelyi Csereháton lévő kisegítő iskolába karhatalmi erők segítségével görög katolikus felekezetű román apácákat telepítettek; a csereháti esetet egy ősi magyar város etnikai összetételének megbontására tett fondorlatos kísérletnek tekinti;265 tiltakozik a kézdivásárhelyi rendőrgyilkosság ürügyén szított magyarelle- nesség miatt, és megbízza a Szövetség elnökségét, valamint minden országos tanácsát, hogy forduljon a magyar és a román kormányhoz a Kézdivásárhe- lyen, 1989. december 22-én meglincselt román rendőr ügyében indított bírósági eljárásnak az érvényes román jogrend és a hasonló esetekben követett eddigi gyakorlat szerinti kezelése, a bírósági procedúra mielőbbi befejezése érdekében;266 265 1991-ben Székelyudvarhely önkormányzata átadott egy telket egy román származású svájci üzletembernek, aki azon modern árvaház létesítését ígérte. 1996 szeptemberében az építő bukaresti cég a román görög katolikus Szeplőtelen Szívek Kongregációjának adományozta, mindenféle egyeztetés nélkül. 1997 áprilisában Bardóczy Csaba szak- szervezeti vezető szervezésében több ezer ember vont élőláncot az épület köré. 1998 májusában a tüntetők ölbe véve vitték ki a távozni nem akaró apácákat - az eseményeket a román sajtó a magyarok románellenes erőszakaként tálalta. Bardóczy Csaba RMDSZ-es megyei tanácsos ellen eljárást indítottak, végül 2000 júniusában letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Bardóczy az ítélet előtt elhagyta az országot. In: A csereháti ügy. Magyar Nemzet, 2006. 10. 27. 266 Aurel Agache, a Ceauşescu-korszak kézdivásárhelyi milicistáját, a helyi gazdasági osztály munkatársát - akit számos törvénytelen házkutatás miatt 1989. december 22-én a feldühödött tömeg agyonverte. A román sajtó végig románellenes támadásként tálalta az esetet - Iliescu elnök 1993-ban „a forradalom mártír hősévé” nyilvánította és posztumusz előléptette az őrnagyot. A román hatóságok öt ember ellen indítottak eljárást. 417
