Bakos István - Házi Balázs - Nagymihály Zoltán (szerk.): A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000) - RETÖRKI könyvek 33. (Lakitelek, 2018)

IV. Válogatott dokumentumok

IV. Válogatott dokumentumok Szabad-e szűklátókörű politikai szelektivitással az államközi alapszer­ződés esélyeit latolgatni vagy az 1201-es Ajánlás értelmezgetéséröl eszmét futtatni akkor, amikor Iliescu elnök egyetlen tollvonással meg akarja pecsé­telni évezredes erdélyi magyar nyelvű oktatásunk sorsát?!201 Durva arculcsapása a papíron hivalkodó vallásszabadságnak az a tény, hogy Romániában a kommunista államosítás előtt birtokolt mintegy másfélezer egyházi iskolából ezideig egyetlen egyet sem szolgáltattak vissza jogos tulaj­donosaiknak, sőt az új tanügyi törvény gyakorlatilag újra államosítja ezeknek épületeit. Mi más ez, ha nem politikai rangra emelt, kollektív lopás?! A történelmi megbékélésnek s az alapszerződés megkötésének - a mi felfogásunk szerint - elengedhetetlen előfeltétele a többségi román-kisebb­ségi magyar megegyezés. Ezt szorgalmazzuk hiábavaló jószándékkal évek óta, amikor is román-magyar párbeszédet, előfeltételektől mentes kétolda­lú kerekasztal összehívását sürgetjük. És ezért gyűltünk össze itt és most, a debreceni Nagytemplomban, hogy világossá tegyük: a kisebbségi jogok kérdése össznemzeti és egyben nemzetközi ügy; iskoláink és anyanyelvűnk használatának szabadsága nem pusztán romániai vagy szlovákiai belügy, és semmiképpen nem képezheti alku tárgyát; ezen kérdéseket az államközi és európai viszonyok keretében, a kisebbségi magyar népközösségek demokra­tikus részvételével kell megoldani. Romániai magyar egyházaink, a Romániai Magyar Demokrata Szövet­ség, valamint országunk magyar polgári társadalma együttes erővel lépnek fel a népközösségünket létében fenyegető, új román tanügyi törvénnyel szem­ben. Kiállásunkhoz szilárd alapot biztosít erdélyi magyarságunk egységes támogatása, melyet közel félmillió aláírással ellátott tavalyi törvényjavaslata fényesen igazol. Elidegeníthetetlen demokratikus és emberi jogunk saját gyermekeink és ifjúságunk oktatása és nevelése ügyében - Románia adófizető állampolgárai­ként - önállóan és szabadon döntenünk. Ezen jogaiért folytatott küzdelmében a felvidéki magyarsággal is közösséget vállalunk. A többségi hatalom és parla­menti áldemokrácia „törvény-szerű” visszaéléseinek újabb esetei még inkább meggyőznek bennünket arról, hogy megfelelő szintű és formájú, működő­képes kisebbségi autonómiánk nélkül továbbra is ki vagyunk szolgáltatva a 201 Ion Iliescu (1930) 1990 és 1996, majd 2000 és 2004 között volt Románia elnöke. 2017 óta eljárás folyik ellene az 1990-es „bányászjárásokban”, 2018 óta pedig a forradalomban játszott kétes szerepéért. 347

Next

/
Oldalképek
Tartalom