Bakos István - Házi Balázs - Nagymihály Zoltán (szerk.): A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000) - RETÖRKI könyvek 33. (Lakitelek, 2018)
III. MVSZ kislexikon - Szervezetek
III. MVSZ kislexikon - Szervezetek MVSZ anyaországi régió Bevezető Az 1938-ban létesített Magyarok Világszövetsége vezetőségében, szervezeti működtetésében az óhaza társadalmának és egyházainak igen jelentős szerepe volt. A magyar kormány ezek képviselői révén, közvetve segítette a világ- szervezet létfeltételeinek megteremtését, hatását (a korabeli MVSZ budapesti központjának működtetését, programjai költségeinek zömét a főváros éves költségvetéséből, illetve a világszervezet vezetőségébe delegált képviselők hazai szervezetei, intézményei adományaiból, önkéntes munkából, hozzájárulásból fedezték). Ebben az egyházak, nemzeti intézmények, civil szervezetek, egyesületek igen jelentős részt vállaltak, gyakorlatilag az ő tagjaik, önkénteseik alkották a magyar világszervezet hazai hátterét, a magyar-magyar kapcsolatok fő bázisát. Az 1947-es fordulat után a pártállam által kisajátított és idegen érdekek szolgálatába állított MVSZ-nek csak a neve maradt meg, régi alapszabálya, szervezete, vezetősége megszűnt, célja, tevékenysége teljességgel megváltozott. Az MVSZ támogatói körét, a magyar civil társadalmat, az egyházi és világi szervezeteket, egyesületeket is drasztikusan fölszámolták. A lényegétől megfosztott magyar világszervezetet a pártállami bábkormány politikáját végrehajtó, nemzetellenes intézménnyé formálták át. Az MVSZ eredeti hivatását itthon nem gyakorolhatta senki. 1956 után ezt különösen figyelte és büntette a pártállam. A hetvenes évektől az emigrációval kapcsolatot tartó nemzeti ellenzék és fórumai, valamint az egyházak ellenálló képviselői igyekeztek szolgálni, ahogyan tudtak, s ahogy a körülményeik engedték. A nyolcvanas években enyhült a megtorlás, és „a szabadság kis körei” egyre gyarapodtak és nyíltak a világ felé, segítve, részben előidézve a rendszerváltoztatást. Az Anyaországi Régió tagjai, tagszervezetei főként a nemzeti orientációjú ellenzéki és ’56-os csoportokból, az elhaló Hazafias Népfrontból, az emigránsok hozzátartozóiból, az MDF párttá alakulása és Bíró Zoltán távozása után az MVSZ-be áttérő közéleti emberekből, a történelmi egyházak egyesületeiből és az utódállamok áttelepülőéiből, menekültjeiből rekrutálódtak. 297
