Bakos István - Házi Balázs - Nagymihály Zoltán (szerk.): A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000) - RETÖRKI könyvek 33. (Lakitelek, 2018)

III. MVSZ kislexikon - Szervezetek

A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000)

Az ezredforduló előtti évtizedben - egyes országok létét és Európa keleti felének térképét megváltoztató - sorsdöntő események zajlottak le, amelyek kapcsán számos korábbi utódállam megszűnt, mindez befolyásolta az elszakított magyar nemzetrészek sorsát is. A Szovjetunió és a szovjet-kommunista pártvezetés uralmával létrehozott „szocialista világrendszer” csődje, illetve agóniája - a haderő nyolcvanas évektől tapasztalt megroppanása, a „rabnemzetek” társadalmának lázadásai és az amerikai-szovjet tárgyalások nyomán - a világháborútól Földünket megóvva, fokozatosan következett be. A nagy fordulat éve 1989 volt. Az év elején befejezték a szovjet csapatok kivonását Afganisztánból, november 9-én pedig a németek ledöntötték a berlini falat. Az 1991. december 8-i orosz-belorusz-ukrán csúcstalálkozó kimondta, „Konstatáljuk, hogy a Szovjetunió mint a nemzetközi jog alanya és mint geopolitikai realitás megszünteti létezését.”

E történelmi változások és átrendeződés következtében az 1947-es párizsi békeszerződésben rögzített Magyarország „trianoni” határai nem változtak, de a szerződő felek többsége (Csehszlovákia, Jugoszlávia, Szovjetunió) megszűnt, közülük csupán Románia, Ausztria maradt intakt. Kínálkozott számunkra a békediktátum felülvizsgálatának indítványozása, de arra sem a szabadon választott új magyar Országgyűlés, sem az Antal 1-kormány nem vállalkozott az adott körülmények és a bizonytalan nemzetközi viszonyok közepette. Ehelyett az európai uniós csatlakozással létrejövő „határok nélküli összefogás” reményével biztatták népünket. Az Európai Unió pedig az alapszerződések megkötését szabta a belépés előfeltételéül. „Róka fogta csuka, csuka fogta róka”-helyzetbe kerültünk, amelynek fő kárvallottjai az utódállamok magyar nemzetrészei lettek. Az újjáéledő MVSZ érdekképviseleti tevékenysége nagyrészt értük szólt, illetve feléjük irányult a ’90-es években.

1996-ban, a Magyar Kultúra Napján az MVSZ Hivatala összeállította és kiadta a Magyarok Világszövetsége - a nemzet szolgálatában c. tájékoztató füzetet, amelyben közöltünk - a hivatalos statisztikák és tisztségviselőink által adott számok alapján, szakértők közreműködésével korrigált - kimutatást a világ 15,1 milliós magyarságának országonkénti lélekszámáról. Eszerint 1995-ben a Közép- és Kelet-Európa országaiban - zömmel a Kárpát-medencében - élő magyar nemzetiségű lakosok összlétszáma 13,6 millió fő volt. Az 1990. évi népszámlálási statisztikák szerint: 12,9 millió fő. Ennek megoszlása a következő volt:

• Magyarország 10 millió 100 ezer fő

(az 1990. évi népszámlálási szerint: 10,225 millió)

262