Bakos István - Házi Balázs - Nagymihály Zoltán (szerk.): A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000) - RETÖRKI könyvek 33. (Lakitelek, 2018)
III. MVSZ kislexikon - Szervezetek
III. MVSZ kislexikon - Szervezetek könyv, amely a SKMMSZ (VUCAS) és vezetője több, mint fél évszázados tevékeny életének története. Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör (SMIKK, 1981 előtt Svájci Magyar Irodalom- és Könyvbarátok Köre) m 1976 februárjában alakult azzal a céllal, hogy a magyar nyelvet és művelődést ápolja, az emigráns magyar irodalmat támogassa és a magyar-svájci kulturális kapcsolatokat előmozdítsa. Az alapításban Bozsóki János, B. Szabó Péter és Magyari Sándor játszott kezdeményező szerepet. Az első közgyűlésre 1976 decemberében került sor. A hivatalos bejegyzés 1978 áprilisában történt. Bozsóki János lett a főtitkár, őt egy év után B. Szabó Péter követte. Az elnök később Saáry Éva lett. A Kör programjában az irodalmon kívül szerepet játszott a képzőművészet is. Ez indokolta 1981-ben e tevékenységnek a szervezet nevében történő feltüntetését. Addigra kialakultak a fő működési körök: az irodalom ápolása, előadások és konferenciák rendezése, a könyvkiadás, a könyvterjesztés és a képzőművészek összefogása. A Kör hírnevét az őszi luganói konferenciák alapozták meg. Az elsőt 1977 októberében rendezték. Azóta megszakítás nélkül követik egymást. 1990 októberében volt első ízben magyarországi színhelye (Szeged). A SMIKK Lugánói Tanulmányi Napjainak 15 esztendeje alatt 1977-91 között 92 előadót szerepeltetett, néhányat több alkalommal is. Ezek közül Nyugat- Európából 57, a tengerentúlról 12, a Kárpát-medencéből 23 alkotó személyiség tartott előadást. A könyvkiadás 1978-ban indult. Azóta a Kör mintegy húsz könyvet adott ki, köztük a konferenciák anyagát tartalmazó és Saáry Éva által szerkesztett tizenkét tanulmánykötetet. Sikereseknek bizonyultak a különböző svájci városokban rendezett előadások és a Zürichi Irodalmi Napok is. A Kör kezdettől fogva Értesítő címmel működéséről tájékoztató közlönyt adott ki.127 Svédországi Magyar Szervezetek Országos Szövetsége (SMOSZ) ■ A SMOSZ jogelődje 1974-ben alakult, amikor az 1956-os forradalom és szabadságharc után Svédországba menekült, stockholmi és vidéki magyar egyesületi vezetők elhatározták, hogy megalakítják az Országos Bizottmányt. A kezdeményezés és a folyamat elindítása Pákh Ervinnek, a Södertälje-i Magyar Egyesület elnökének nevéhez fűződik. Szendrői Bálint, Berkovits Tivadar, Polgári Sándor, Kellner Pál és Ásvány Endre szintén komoly munkát végzett a Bizottmány kialakításában. Megalakulásának egyik fontos célja az 127 Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Budapest, Hitel, 1992. 255
