Bakos István - Házi Balázs - Nagymihály Zoltán (szerk.): A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000) - RETÖRKI könyvek 33. (Lakitelek, 2018)
III. MVSZ kislexikon - Szervezetek
A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000) a tizenöt millió magyarban való gondolkodás adja meg. Ennek eredményeként a Kör mindvégig fontos feladatának tekintette a magyar kisebbségekkel való foglalkozást.94 Burgenlandi Magyar Kulturális Egyesület (Burgenlandisch-Ungarischer Kulturverein, BMKE) ■ A burgenlandi magyarok művelődése és hagyományai megőrzése előmozdítására alakult 1968-ban Felsőőrött. Kezdetben a magyar nemzetiséget egyedül képviselte az Osztrák Nemzetiségi Tanácsban. Kulturális napokat, zenei heteket, hangversenyeket, kiállításokat rendezett. Elnöke Moór János, s 1986-tól Szeberényi Lajos. A BMKE P. dr. Galambos Iréneusz gondozásában Őrség címmel tájékoztató közlönyt adott ki.95 Az Ausztriában élő magyarok alig egytizedét alkotó őrvidéki nemzettársak - az ’56 után gyarapodó magyar nemzetiség képviseletét - kisajátították. Ezt a torz helyzetet, az 1980-ban alakult Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége vezetőivel vívott áldatlan belharcok után - csak a magyarországi rendszerváltozás után, az osztrák és a magyar hatóságok részvételével - sikerült rendezni, a képviseletet és a működési támogatást megosztani. A BMKE az Őrvidék hagyományainak ápolásával immár szerves része az ausztriai magyarságnak, elevenné vált kulturális közéleti szerepvállalása, az Alpok-Adria régióban (EU) is. A Szövetség legrangosabb tudományos-közéleti eseményét, a „Kufstein-tanácskozást” - e megbékélés jegyében - immár évtizedek óta Felsőpulyán rendezik meg. Északi Magyar Archívum (Ungerska Arkivet) m 1973. október 23-án alapították stockholmi magyar fiatalok, nyugati, főleg svédországi és skandináviai magyar dokumentumok gyűjtése és megőrzése céljából. Tulajdonos-vezetője, őrzője, gyarapítója Szöllősi Antal. Áldozatos szolgálata nyomán, négy évtized alatt létrehozta matériában gazdag, részben földolgozott gyűjteményét, mely számos meglepetést tartogat skandináv országokban és Nyugat-Európában élő, illetve élt magyarok sorsának alakulásáról, kultúraközvetítő szerepükről. Honlapja érzékelteti a sokrétű gyűjtemény föltáratlanságát, hézagait is. Az általa kiadott Magyar Archívum című időszaki lapban a skandináviai magyarok történetére vonatkozó kutatások eredményeit közli.96 Szöllősi Antal 94 Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Budapest, Hitel, 1992. 95 Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Budapest, Hitel, 1992. 96 Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Budapest, Hitel, 1992. 240
