Bakos István - Házi Balázs - Nagymihály Zoltán (szerk.): A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000) - RETÖRKI könyvek 33. (Lakitelek, 2018)
I. Ön- és körülményismeret
_ _ A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000) Vajon mi okozta, hogy az ezredforduló után a nemzetépítő MVSZ lendülete megtört? Az okok között az MDF által ígért szociális piacgazdaság, tényleges igazságtétel és a „Tavaszi Nagytakarítás” elmaradását említhetjük elsősorban. E mellé soroljuk a kíméletlen pártpolitikai csatározásokat, a társadalmi feszültséget élező hatalmi harcot, amely megakadályozta a rendszer- változtató törekvések jórészének valóra váltását, hozzájárult a rablókapitalizmus térhódításához, a létbizonytalansághoz. A honi médiát a balliberális erők uralták. Emiatt, a szabad választások, a szovjet csapatok kivonulása nyomán kibontakozó nyitottságot, a nemzeti összetartozás megbecsülését az egymásrautaltságban fokozatosan a gyanakvás, bizalmatlanság váltotta föl a honi politikában, a közéletben, az MVSZ-ben is. Néhány leleplező eset, illetve néhány „küldött” személy kártékony viselkedése, médiaháborút gerjesztő nyilatkozata - s a türelmetlen, önérvényesítő nyomulás — hatására a békétlenség, kölcsönös vádaskodás hervasztotta el az alig bimbózó új Szövetséget. A szociálliberális pártok és külföldi szekértolóik médiatámadásai ellenére az újjászerveződő MVSZ választott vezetői (Csoóri Sándor, Sütő András, Dobos László, Jakabffy Ernő, Fekete Gyula, Tőkés László, Hódi Sándor és mások) helytálltak a nemzeti oldal bukása (1994) után is. Az MVSZ mérvadó vezetői, szervezetei a magyar érdekvédelem meghatározó tényezőivé váltak itthon és külföldön, számos nemzetközi fórumon is. Az ezredforduló közeledtével a Szövetség létharcát kívülről is motivált belviszályok, hatalmi törekvések uralták el. Az 1998-as országgyűlési választások, s a nemzeti oldal parlamenti győzelme nem hozott fordulatot a Szövetségben. Ellenkezőleg: fokozódott a viszály. Az ezredfordulón lezajlott viharos elnökválasztás után a magyar világ- szervezet működése - az önkény, a gyanakvás, a folytonos belviták, pörök, s a hivatal fölszámolása következtében - hektikussá vált; tagszervezeteinek, tagságának zöme a Világszövetséget elhagyta. Az önpusztító intézmény a hazai közélet perifériájára szorult; szerény állami támogatása villámgyorsan, társadalmi támogatottsága pedig fokozatosan megszűnt. Dr. Kiss Dezső főlevéltáros - aki már a rendszerváltás előtt szisztematikusan elkezdte az MVSZ Levéltárát kiépíteni, gyarapítani, temérdek anyagát földolgozni - az ezredfordulós elnökváltás után hamarosan elhunyt. A Levéltár gazdátlan maradt, „ebek harmincadjára” került, mivel a Hivatalt is fölszámolták. Elsorvadt a magyarok világszervezete is. Nem tudni, mi marad meg belőle a jövőnek. Kutatjuk, keressük a kapaszkodókat; szükség lehet rájuk! E jobb sorsra érdemes nemzeti intézmény áldatlan állapota késztetett arra, hogy - az általam ismert, illetve a föltárt tények alapján - számadást készítsek. 22
