Bakos István - Házi Balázs - Nagymihály Zoltán (szerk.): A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000) - RETÖRKI könyvek 33. (Lakitelek, 2018)
III. MVSZ kislexikon - Szervezetek
III. MVSZ kislexikon - Szervezetek kiutat, jövőt a világ minden tája felé. Ebben a kiszolgáltatott helyzetben, a gyermekek sorsával - a szülők mellett - jobbára csak az egyházak papjai és a cserkészet áldozatkész tagjai, vezetői törődtek. Tansegédlet és tankönyvek nélkül, rendszeres, áldozatos munkával elkezdték az ifjak oktatását-nevelését. A Magyar Gimnázium bölcsője Passauban, Gizella királynénk szülővárosában ringott... Mivel a passaui menekülttábort feloszlatták, a gimnázium 130 diákjával átkerült a Boden-tó melletti Lindenbergbe, onnan 1953-ban átköltözött Bauschlottba, ahol egy vadászkastélyban kapott ideiglenes otthont. A II. világháború utáni legnagyobb (1956. novembertől 1958. májusig tartó) menekülthulláma alatt 210 ezer magyar hagyta el hazáját, zömmel Ausztria felé, kiknek 60%-a harminc év alatti volt, köztük nagy számban iskoláskorú diákok. Ausztriában számos helyen (Innsbruck, Graz, Wiesenhof, Iselsberg, Kammer), s ezen kívül még Bajorországban létesítettek számukra pár évig egzisztáló átmeneti középiskolákat. Az említett intézményeknek is utódja lett az Ambrus Szaniszló, Ádám György, Galambos Iréneusz, Radies János és Major Márk atyák vezetésével megújuló Magyar Gimnázium, mely szintén sok menekült diákot fogadott be. A menekültek gimnáziumát a német segélyszervezetek, egyházak és a bajor állam is jelentős összeggel támogatta. Akkoriban az iskola élére Dr. Harangozó Ferenc, Mindszenty bíboros hajdani káplánja került, aki végigjárta Amerikát és Európát, hogy a kilenc évfolyamos gimnáziumnak és internátusának segélyt, folyamatos anyagi támogatást szerezzen. E mellett a Magyar Gimnázium sorsában fordulatot és megújulást az 1956-os magyar forradalom és szabadság- harc letiprását követő, világszerte megnyilvánuló szolidaritási hullám hozott. Isten segítségével 1957 decemberében a bajor oktatási miniszter elfogadta az Iskola Bizottság tervezetét s ezzel a Magyar Gimnázium államilag jóváhagyott és elismert magániskola lett. 1958/59-ben 21 tanárt és 323 diákot tartottak számon. Hosszas utánajárás után a bajor állam átengedte a Magyar Gimnáziumnak a Burg Kastl kolostorvárat, ahol egy kis magyar szigetet építettek ki. Az emigráció összefogott, gyűjtésbe kezdett, s új Leányinternátust emelt a Várban, amelynek vezetésére Kastlba hozták az Isteni Megváltó Leányai tanítórendet. 1958-tól a bajor és a nyugatnémet állam, valamint a katolikus egyház, illetve a szülők anyagi támogatásával létrehozták és fél évszázadon át működtették a Kárpát-medencén túl élő diaszpóránk egyetlen magyar tannyelvű középiskoláját, a Burg Kastli Európai Magyar Gimnáziumot. 215
